And forgive us our debts,

as we also have forgiven our debtors.

And lead us not into temptation,

but deliver us from the evil one.

2015. március 1., vasárnap

Georg Papa Lányai 2. évad 6. rész =D

Nos amint ígérem, itt vagyok a folytatással. =D Előre leszögezem ISMÉT a "figyelmeztetést" ez egy NAGYON régi történet vagyis nem most írtam. Az írási technikán ez tökéletesen látszik (mielőtt erre kapnék újabb kritikát). Szóval jó olvasást srácok, véleményeket lehet hagyni. =) 

Pussz: Ana

*másnap délelőtt az utcán*
Gondoltam elmegyek egy kis friss levegőt szívni, mielőtt még Bill zongora órákat kezdene adni... Meg kell hagyni egész jól elvoltam... De az idilli pillanatot egy srác zavarta meg...
- Szija nagyon szépek vagyunk... - srác (ennek a szövegnek valós alapja van xD)
- Szia köszi... - próbáltam lekoptatni
- Járunk? - srác (nos igen... vannak felénk ilyen bunkók -.-")
- Nem... Van barátom... - jegyeztem meg
- Én? - mosolyogott
- Nem... Nem te... - én
- De most meg mi van? Én aranyos srác vagyok! - förmedt rám
- Igen, te egy rendes srác vagy, 3 apró hibával... - én
- Mégpedig? - nézett rám kérdőn
- 1. Nem úszkáltak cápák a magzatvizedben... 2. Nem aknamezőn tanítottak járni... 3. Nem a vonat tolta a babakocsid... - én, majd a lesett állú gyereket faképnél hagytam
*Elyéknél*
- Tom... *hatásszünet* Tom... - Ely, miközben az ágyon ült, és nézte a TV-t.. Pontosítok nézte volna, ha Tom nem állt volna előtte
- Ely... - Bill, miközben egy magazint olvasott
- Hmm? - Ely, miközben felé tekintett
- Add fel... Reménytelen... - Bill, de ki sem dugta az orrát a magazinból, majd ekkor belépett Georg, ugyanis Gusc. lelépett romantikázni Zsuhoz :D
- Mi a baj? - nézett Ely unott fejére fater
- Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit... xD - Ely, majd Tomot hátbadobta egy párnával
- ÉLETEM... Nem látok tőled semmit... - Ely, nevetve
- Igen? Igen? - kacérkodott a lánnyal
- Igen! Igen! xD - Ely, miközben bólogatott
- Halihó! - léptem be a bejárati ajtón, majd levettem a kabátom, a sálam, és felakasztottam a fogasra
- Fent vagyunk! - kiabált le Ely az emeletről
- Bill cicum is ott van? - ordítottam fel, mire az említett személy kidugta az orrát a magazinból, és elmosolyodott xD
- Igen, ő is itt dekkol fent velünk... xD - Ely
- Nagyszerű! - én, majd elindultam Ely szobálya felé
- Sziasztok! - léptem be az ajtón
- Szia! - köszöntek mind, kivéve Billt
- Szia édes! - emeltem fentebb az újságot, amit olvasott, majd gyors adtam neki egy csókot, és visszahúztam a szeme elé az ujságot xD
- Nemááár... - dobta el Bill az ujságot, és az ölébe húzott
- Éreztem, hogy nem hagyod ennyibe... - mosolyogtam rá, majd Bill megcsókolt
- Gyerekek kéééérlek! - Georg, és Tom
- P. Mobil (együttes)... - én
- Heh? - Tom, és Georg
- A pofádat befogod... Ez az egyik zenéjük címe... - mosolyogtam rájuk, majd felálltam Bill öléből, ő pedig utánozta a cselekedetem
- Kicsim gyere csak... - fogta meg a kezem, és elindultunk a szobánk felé
- Van egy kis meglepetésem... - ugrált a szekrényhez, miután engem leültetett az ágyra
- Tuti! - néztem kíváncsian
- Csukd be a szemed! - Bill, majd meg tettem amit kért
- Kinyithatod... - Bill, miközben mosolyogva elém tartott valamit
- Mi ez? - bontottam ki mosolyogva
- Úristen kicsim! Ez most komoly?? - néztem rá izgatottan, ugyanis 2 Párizsba szóló jegyet kaptam
- Igen! Csak te, és én... És egy romantikus hétvége... - mosolygott
- De édes vagy! - csókoltam meg
- Boldog vagy velem? - nézett a szemembe
- Nagyon boldog... - néztem a szép barna szempárba
- El kéne mennünk vásárolni... - hajtotta az ölembe a fejét
- Rendben. - símogattam a pofiját, majd adtam rá egy puszit
- Srááácok! - kiabált Bill a többieknek, miközben még mindig az ölembe hajtott fejjét, pontosítva a pofiját símogattam
- Mi?? - kiabálták a többiek egy emberként
- Nem mi, hanem tessék... - én, hogy csak Bill hallja, amin ő elmosolyodott
- Öltözzetek! Megyünk vásárolni! - Bill, majd ős is feltápázkodott, és öltözködni kezdett
*a bevásárló központ előtt* Időközben hazaért Gusc. is
- Héé Georg! Fogadjunk, hogy gyorsabb vagyok nálad? - kötöszködött Tom
- Álmaidban Kaulitz! - Georg, miközben nagysejetetőn Tomra nézett
- Aki előbb ér T-Mobilos üzlethez az győz! - Tom, majd ahogy ezt kimondta Georggal elkeztek szaladni
- Héé skacok! Ott van egy... - Bill, és Gusc., de Elyvel befogtuk a szájukat, majd Georg, és Tom nekiszaladtak az üvegajtónak, és dobtak egy hátast xD
- Tudtátok? - Bill, miközben levettem a szájáról a kezem, és Ely is a Gustiéról
- Persze... - mondtuk egyszerre Elyvel, majd mindannyiunkból kitört a nevetés
- Aucs... - értünk oda a földön szenvedő Tomhoz, ugyanis Georg már feltápászkodott
- Kicsim segíts fel! - Tom, miközben Elynek nyújtotta a kezét
- Hjajj te ész! - Bill, miközben csóválta a fejét
- Hjajj Bill... Az ész nem minden... Tom esetedben például semmi! - húzta fel a földről kedvesét Ely
- Biiiiill... - léptem oda hozzá
- Hmm? - karolt át mosolyogva
- Szeretlek, mert ilyen vagy, szeretlek mert enyém vagy, szeretlek, mert társam vagy, szeretlek, mert szeretlek!!! - csókoltam meg
- Ez édes volt! - Bill
- BILL! - ordított Georg Bill fülébe
- Georg! Normális vagy?! - Bill, miközben ilyedten apámra nézett
- Naná, hogy normális vagyok! A hangok is megmondták! - Georg, miközben ártatlanul Billre nézett
- Istenem! - sóhajtott fel Bill
- Szólítottál? - Gusc., miközben kihúzta magát
- Te.. Isten... Nevetnem kell! - Tom
- Tudom, hogy ÉN vagyok az Isten! Mert, ha hozzá imátkozok, mindig én hallom az imát! - Gusc., mosolyogva
Ely, és Tom elindultak megnézni a rapper sapikat, Gustav ajándékot keresgélt Zsunak, és Georg pedig minket fárasztott fél órán keresztül, majd nálam betelt a pohár...
- Georg! Ha megígérem, hogy hiányozni fogsz, elmész?? - néztem rá szépen
- A-A... rázta a fejét, mire csak annyi volt a válaszom, hogy forgattam a szemeim
- Milyen kis agresszív vagy! - Georg, miközben rámnézett
- Csak a hülyék agresszívek. Elhiszed, vagy kiverjem a fogadat? - én, majd elmosolyodtam, hogy lássa, hogy csak hülyülök
- Véleményem szerint... - kezdett bele Georg, valami agyzsibbasztó marhaságba, de közbevágtam
- Csak 2 vélemény létezik! Az enyém, és a helytelen! Nézd ott van Gusti! Szija apa... - húztam magammal Billt
Miután mindenki megvette azt amit akart, elindultunk haza... Mindenki felvonult a szobályába...
*2 órával később*
- Elyyy! - mentem végig a folyosón
- Nincs itthon... - Georg
- Hol van? - néztem rá
- Tommal ment valahova. - Georg
- A francba! - fordultam meg csalódottan
- Wááá! - ilyedtem meg, ugyanis Bill mögöttem állt
- Mit akartál Elytől? - Bill, mosolyogva
- Azt amit tőled nem... - mosolyogtam rá
- Héé! - Bill, nevetve, majd felvonta a szemöldökét, és kacéran rámnézett
- Na jóóó! Meg akartam kérni, hogy fesse be a hajam... - bújtam Bill karjaiba, majd a két szép szemébe néztem
- Befestem én! - Bill, majd a fürdőszobába húzott a karomnál fogva, kivette a szekrényből a hajfestéket, és nekilátott...
*fél órával később*
- Minek ennyi fólia? Ezzel még a HBO-t is fogom! - néztem a tükörben ahogy Bill szenved xD
- Ha ha ha... - Bill, miközben belepillantott a tükörbe, hogy megnézhesse az arckifejezésem
- Édesem... Hajam azért marad? - néztem őt még mindig a tükörben
- Jobbik esetben... - mosolygott
- Ez bíztató! - én, miközben ilyedten néztem tovább
- Nita, mit is akartál...? - Ely, de félbehagyta, amit kérdezni akart, mert meglátott minket Billel
- Szerezzek egy parókát? - Ely, miközben rámnézett
- Igen köszi... xD - én, nevetve
- Jajj de gonoszok vagytok! Azért annyira béna nem vagyok! Nyugi szivem marad hajad... - Bill
- 2 szál... - kezdett el nevetni Ely
- Kössz a bíztatást! - néztem ikremre, majd elnevettem magam
*20 perccel később*
Ely addig Gustival beszélgetett, Georg, pedig Tommal bájcsevegett a konyhában... A két okos... Nos én pedig Billel ültem a fürdőszobában, és beszélgettük a holnapi utazást.
*10 perccel később*
Ely visszapártolt hozzánk, mert kíváncsi volt a "remekműre" (hajamra) xD
Bill lassan elkezdte leszedni a fóliát, és Ely nagyon érdekes fejeket vágott hozzá...
- ÚRISTEN! - Ely, miközben ilyeten nézett a hajamra
- Miaz?? - néztem rá ilyedten, mert el voltam fordulva a tükörtöl
- Kopasz vagy! - Ely
- MI????? - én, miközben ilyedten fordultam a tükörhoz, majd láttam, hogy Ely, és Bill szakad a nevetéstől, ugyanis jól sikerült a hajfestés...
- Kapjátok be! - én, majd nevetésben törtem ki
- Olyan köcsögök vagytok! - löktem meg először Elyt, majd Billt, de Ely nem hagyta annyiban ő is visszalökött
- Mit pattogsz? Elfújlak, mint Malackát a szembeszél! xD - én, majd Elyvel hülyülés ként verekedni kezdtünk
- Szétkaplak, mint Scotty a lábtörlőt! - Ely
- Úristen! - Bill, majd nevetve távozott xD
5 perc múlva mi is lementünk a srácokhoz, akik jól elbeszélgettek... Majd amikor Bill meglátott minket nem bírta ki, hogy ne szóljon be nekünk...
- Nos a két elmeháborodott lenyugodott... - jelentette ki Bill
- Ne szólj be mert pofán ruglak ököllel! - Ely
- Úristen! - kezdtem el nevetni
- Gyogyósok! - Tom, nevetve
- Ne szólj be nekem, mert megcsaplak, mint Billt a 220W! - ütöttem le a fejéről a sapiját
*másnap reggel*
Billel összecsomagoltunk, és taxit hívtunk. A sofőr elkezdte bepakolni a cuccainkat, addig mi faterral, és Gustival beszélgettünk.
- Mindent odatettetek? - érdeklődött, mi pedig bólogattunk
- Repülőjegy, vastag ruhák... - kezdte el a felsorolást Georg, de az éppen akkor érkező Ely közbeszólt
- Bilincs, korbács, láncok? - Ely, mosolyogva, majd Gustival elkezdtek nevetni, amihez mi is csatlakoztunk xD
- Ja ja... Csakis... - Georg
- Óvszer? - ért oda Tom is
- Istenem ennyi perverz embert egy rakáson! - Georg, miközben Elyre, és Tomra nézett
- Te beszélsz?! - lökte meg Tom Georgot, aki elmosolyodott
- Na jó! Jók legyetek! - öleltem meg őket sorba
- Ti is! - Georg
- Inkább ne... - Tom
- Ahhj... - fárad Georg xD
- Gustav! - húztam félre
- Hmm? - nézett rám
- Mikor visszaérünk Billel szeretném megismerni Zsut! - kacsintottam rá
- Vagyis?? - Gusc., mosolyogva
- Húzz bele! - öleltem meg, majd Bill mellé mentem, még egy utolsó pillantást vetettem a "családra", és elindultunk...
*taxiban*
- Mit beszéltél Gustival? - kíváncsiskodott
- Bill... Aki kíváncsi hamar megöregszik! Ugye nem akarsz ráncos lenni? - éztem rá
- Nemááár! Tudod, hogy milyen vagyok! Hisz ismersz! - Bill, mosolyogva
- Tudod mit szivem? Majd, ha megérkeztünk Párizsba akkor elmondom... Ígérem! - néztem rá nagyon szépen
- Esküszöl? - nézett a szemembe
- Igen esküszöm! - adtam neki egy szájrapuszit
- Hjajj! Mi lenne velem nélküled? - Bill egy sóhajtás kíséretében, majd magához húzott
Nemsokára kiértünk a repülőtérre, ott pedig még várnunk kellett egy kicsit. Hamarosan megkezdték a beszállást a gépbe, így mi is elindultunk. Az út viszont nagyon hosszú volt. Beszélgettünk, és egymás vállán aludtunk. Viszont vicces is volt! Bill elaludt a vállamon, és olyan cuki volt, hogy készítettem róla egy képet, majd mikor felébredt, és megmutattam neki írdatlan nagy nevetésben tört ki.
Végre megérkeztünk Párizsba! Olyan gyönyörű! Mindig elbűvöl! Merengésemből Bill zökkentett ki.
- Látom szeretsz itt lenni. - Bill, miközben mosolyogva hátulról megölelt
- Veled bárhol szeretek lenni! - mosolyogtam rá, miközben hátrafordítottam a fejem, és kaptam egy szájrapuszit
- Mit szólnál hozzá, haaa elmennénk a hotelba, lepakolnánk, éééés elmennénk sétálni...? - Bill, miközben adott egy puszit a nyakamra
- Hmmm jó kis terv! Benne vagyok! - fordultam meg, majd megcsókoltam
- Ha azt kérdezné tőled valaki, hogy mit jelentek neked... - kezdett bele Bill egy kérdésbe, de én közbevágtam
- Akkor én csak azt felelném neki, hogy "semmit... csupán az életemet" - néztem a két szép ragyogó szempárba
Elmentünk a hotelba, lepakoltunk, elrendeztünk még pár dolgot, és elmentünk sétálni.
Ahogy épp egy park előtt mentünk el egy srác nekemjött, és kishíján kibuktatott... És mivel nekem néha... Na jó gyakran nagy a szám, így nem bírtam ki, hogy ne szóljak be neki.
- Hé haver eszednél vagy?! Úgy felruglak, hogy leolvasod a Göncölszekér alvázszámát! - én, egy kicsit dühösen
- Bocs! Most már jó?! - szólt vissza a srác flegmán
- Nem tanítottak meg normálisan beszélni?! Kiütöm a fejed a füleid közül! - Bill
- Na jó szerintem haggyuk kicsim... - fogtam meg újra a kezét, ugyanis eddig kézen fogva sétáltunk, amég a srác nem lépett közbe
- Jut eszembe! És mit is beszéltél Gustival? - Bill
- Hogy lehetsz ennyire kíváncsi?! - mosolyogtam rá
- Naaa? Megígérted! - nézett rám mosolyogva
- Na jó! Gusti megismerkedett egy lánnyal! - árultam el neki
- És ez mért akkora nagy titok? - Bill, miközben kérdőn nézett rám
- Nem tudom, de ne faggass! - néztem rá könyörgőn
- És mi a neve? - nézett rám kölyök kutya szemekkel
- Hjajj... *fáradok* - én
- Légysziii kicsiiim... - folytatta
- Zsu... Mostmár elég ennyi infó? Többet én sem tudok! - néztem rá
- Igen! - válaszolt egy 200 wattos mosoly kíséretében
- Jut eszembe! - szólalt fel Bill
- Hmm? - néztem rá
- Mutatni szeretnék neked valamit! - csillant fel a szeme, majd elindultunk egy épület felé
- Valyon faterékkel mi van? - néztem rá kérdőn
*Elyéknél*
- Geooooooorg! - üldözte Ely Georgot
- Tooooooooom! - menekült Georg Ely elől
- Gustááááááv! - szaladt Tom Gusti szobája felé
- Mi a fene folyik itt?? - lépett ki Gusti a szobája ajtaján, de szegény nem sokáig maradt talpon, ugyanis Tom nekiszaladt, rájuk megérkezett Georg, majd a poén kedvéért Ely ráugrott a kupac tetejére
- Ahhh... - szenved Tom
- Ezt meg mért csináltad? - nyöszörgött Georg
- Mert megérdemelted! - Ely, mosolyogva
- Fogadjunk, hogy élvezted! - Georg
- Erre egyedül sikerült rájönnöd?? - Ely, nevetve
- Bocsika, csak úgy érdeklődnék, hogy mikor óhajtotok leszállni rólam? - Gusc., aki a padlón könyökölt, de Tom, fater, és Ely nem mozdult
- Hát jó... - Gusc., majd lassan elkezdett kicsúszni a kupac alól, mint valami giliszta... (ez egy kicsit durva hasonlat xD)
*nálunk*
- Hol vagyunk? - kérdeztem, ugyanis Bill megkért, hogy csukjam be a szemem, és felvezetett valahova egy lépcsőn, én pedig amilyen béna vagyok jópárszor majdnem elestem... De csak majdnem... xD
- Mingyárt meglátod! - mondta gyengéden, de hallatszott a hangján, hogy valminek nagyon örül, és hogy mosolyog
- Kinyithatod! - ölelt meg hátulról, majd elém tárult a gyönyörű Párizsi éjszaka, és a város fantasztikusan szép fényei.
- Istenem Bill! Ez gyönyörű! - léptem közelebb a korláthoz, miközben ő gyengéden végigsímította a csípőm, majd elengedett, és mellém állt.
- És ez még nem minden... - nézett rám, majd lassan a hátam mögé lépett, előre helyezte a hajam, és egy nyakláncot tett a nyakamra, bekapcsolta, megigazította, és egy puszit is adott.
A kezembe vettem, és megnéztem. Egy szív alakú arany medállal díszített lánc volt, amit ki lehetett nyitni. Kinyitottam, és két kép volt benne. Az egyiken Bill, és én voltunk rajta együtt, a másik képen pedig a "család" volt.
- Oh Bill! - borultam a nyakába, mire ő csak elmosolyodott, és szorosan magához ölelt
- Ez annyira gyönyörű! Olyan édes vagy! Szeretlek! - csókoltam meg
*Elyéknél*
- Na jó skacok, én felvonultam a szobámba! - Gustav, majd el is indult az említett helyre
- Miért? - Ely
- Hogy legyen mit kérdezned! - Gusc., mosolyogva
- Miért? - folytatta Tom
- Telefonálni. - Gusc.
- Miért? - szállt be Georg is
- A jó édes anyukámért! - Gusc., majd mosolyogva elvonult
- Szerintem én is megyek... - Georg
- Miért? - Ely, és Tom, egy 200 wattos mosoly kíséretében
- Értetek! xD - Georg
- Okés! - Ely, és Tom
*nálunk*
- Kezd hűvös lenni... Menjünk. - fogta meg a kezem Bill
- Okés, menjünk. - indultunk el a hotelba
*a hotelban*
- Gyönyörű nap volt! - mondtam, miközben levettem a kabátom, és egy fotelba dobtam
- Az! Olyan jó végre együtt lenni! - közeledett hozzám, majd lassan a hátam mögé lépett, és adott egy puszit a nyakamra
- Te nem vagy fáradt? - fordultam meg, hogy szembe legyek vele
- Egy kicsit. - mosolygott
- Van ez ellen egy jó ötletem! - néztem rá mosolyogva
- Igen? Mégpedig? - vonta fel a szemöldökét mosolyogva
- Zuhanyozás, és alvás! - nevettem el a végét
- Micsoda jó ötlet! - kacsintott, majd előkészítettük a ruhánkat, lezuhanyoztunk, és lefeküdtünk az ágyba
- Szeretlek! - néztem a két szép barna szemébe
- Én is téged! - mondta, majd lágyan megcsókolt
- Jóéjt! - adtam neki egy ráadás szájrapuszit
- Jóéjt! - mosolyodott el, majd álomra hajtottuk a fejünket
*másnap reggel*
- Hmm... - ébredeztem, majd amikor kinyitottam a szemem Bill engem nézett
- Jó reggelt hercegnőm! - mosolygott
- Neked is királyfi! - adtam neki egy kisebb csókot
- Ezt neked hoztam! - vett elő egy szál vörösrózsát
- Jujj! Köszönöm! - vettem a kezembe
*csörög Bill telefonja*
- Ki lehet az ilyenkor? - tápázkodott fel
- Háló? - szólt bele
- Szija öcsikém! - szólt bele Tom
- Na szija! - Bill, mosolyogva, majd kihangosította a telót
- Képzeld el! Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy megettem öt kiló vattacukrot, és amikor felébredtem, nem volt meg a párnám. Aztán kiderült, hogy álmomban beszéltem, és Ely szétszedte, hogy azt higgyem, hogy megettem! -.-" - Tom
- *elfolytajanevetést* - én, miközben az ágyon feküdve néztem őt
- Azigen! Ott aztán pörög az élet! - Bill, nevetve
- Itt igen. És ott? - Tom
- Itt is ne aggódj! - Bill, miközben rámmosolygott
- Az biztos! - mondtam
- Nita is ott van? - Tom
- Igen. Szija! - mondtam még mindig az ágyból
- Hali! - Tom
- Hallottad, hogy mit tett velem a tesód? - Tom, nevetve
- Igen, és üzenem neki, hogy csak így tovább! - nevettem el a végét
- Meglesz! - hallatszott a háttérben Ely hangja xD
- Na kössz! - Tom, nevetve
- Tudod mit Ely? Játszunk valamit! - Tom, kajánul
- Okéééés! Játsszunk ökrös szekeret! Én leszek a szekér, te pedig önmagad! - mondta Ely, aki a kedvesség netovábbja xD
- Na jó most leteszem, és Elyt halálra csiklandozom! - Tom, nevetve
- Álmodban Kaulitz! - Ely, nevetve
- Hát... - Bill, majd rámnézett
- Jó szórakozást! - mondtuk egyszerre Billel
- Meglesz! - Tom, majd lerakta
- Ezek őrültek! - Bill, nevetve
- Csak szerelmesek! - mondtam, mosolyogva
- A-A! Akkor is őrültek! - Bill, majd odajött hozzám, leült az ágyra, én pedig az ölébe feküdtem
- Istenem! Olyan jó most! - én, miközben behunytam a szemem, majd Bill elnevette magát
- Mi az? - néztem rá
- Csak eszembe jutott, hogy Ely mit mondana most. - nézett rám egy 200 wattos mosoly kíséretében
- Igen? Mit? - viszonoztam a mosolyát
- Csak azt, hogy "Nyálas vagy, mint cukrosbácsi az első randin". - Bill, majd mindkettőnkből kitört a nevetés
- Igen... Ez Ely! - mondtam még mindig nevetve
*Elyéknél*
- Toooohooom! Szálj le rólam! - próbálta Ely leszedni magáról kedvesét
- Nehem! Megérdemled! - folytatta a csikizés Tom
- Sikítok! - figyelmeztette
- Csak rajta! - válaszolt Tom, nyugisan
- Okés! - Ely, majd egy hatalmasat sikított
- Tom! Könyörgök hagyd már szegény szirént! - ment el Georg az ajtó előtt
- Tudod ki a szirén te kotnyeles Yeti!! - mondta Ely nevetve
- Héé! Én nem vagyok kotnyeles Yeti! Csak egy fáradt Yeti apa! - szólt vissza Georg nevetve, majd tovább folytatta az útját
- Ahj Istenem! - fárad Ely xD
*nálunk*
- Rendeltem reggelit. - tűrte egyik hajfürtömet a fülem mögé
- Hmmm tutiiii! - mondtam, majd lassan felültem, hogy szemben lehessek vele
- Szeretlek! - adott egy szájrapuszit, amiből én egy csókot formáltam
- Én is! - válaszoltam, mikor befejeztük, majd lassan magamhoz öleltem
- Mi a baj? - kérdeztem hosszú hallgatás után, mert Bill egy szót sem szólt, csak bámult ki a fajéből
- Semmi... Csak gondolkozok... - mondta, miközben lassan a szemembe nézett
- Gondolkozol? Min? Azt ne csináld, mert az egy nagyon fárasztó dolog! - mosolyogtam rá
- Azon amit a múltkor mondtál... - válaszolta
- Igen? Éééés mit is mondtam? - néztem rá értetlenül
- Hát hogy vissza mész a suliba... - mondta egy kicsit szomorúan, majd lesütötte a fejét
- És ebben mi a rossz? - néztem rá még mindig értetlenül, mert nem tudtam, hogy mit is akar ezzel
- Mi pedig koncertezünk... - folytatta
- ??? - én xD
- Hjajj! Nem lesz időnk a kapcsolatunkra... - nézett fel rám
- Kicsim... Most komolyan ezzel fárasztod az agyad, ahelyett, hogy pihennél, és élveznéd, hogy együtt vagyunk? - vontam kérdőre
- Igazad van... Bocsííííí... - nézett rám kölyökkutya szemekkel
- Hmmm nem is tudom, hogy meg-e bocsájtsak... - forgattam a szemem, majd elmosolyodtam, amire Bill válasza csak annyi volt hogy hátradöntött az ágyon, és megcsókolt.
- Olyan dinka vagy! - mondtam, miközben az ajkait néztem, majd a tekintetem a szemeire esett, amik fürkészve nézték az enyémet.
- Tudom! - mondta, majd ismét megcsókolt, és akkor csöngettek
- Megjött a kaja! - tápázkotott fel, majd engem is felhúzott az ágyból, és az ajtóhoz ugrált, kinyitotta, átvette a kaját, amit átadott nekem, és fizetett.
- Neked rántottát rendeltem, mert tudom, hogy szereted... - nézett rám egy elégedett mosollyal
- Imádom, hogy így ismersz! - néztem rá
- Én pedig... - kezdett volna bele Bill, hogy mit rendelt magának, mikor közbeszóltam
- Kukorica pelyhet... - mondtam, miközben öntöttem magamnak narancslevet
- Hmm... Igen... - mosolygott ő is elégedetten
- Tomék vajon lenyugodtak? - kérdezte mikor belekezdett a reggelijébe
*Elyéknél*
- TOM AZ ISTEN ÁLDJON MEG KUSS!!! - üvöltözött Georg, Tom ajtaja előtt, ugyanis az említett személy nagyon hangosan hallgatta a zenét, és énekelte is azt...
- Wááá! GUSTAV! - üvöltve fordult meg nem számítva arra, hogy zenésztársa közvetlen mellette áll
- Georg! Normális vagy??? - fogta be a fülét, amelyikbe drága apám beleüvöltött, majd Ely "ugrált" fel a lépcsőn
- Ely szólj rá Tomra! - Georg, miközben Elyhez fordult, de a csaj észre sem vette
- Elizabeth! - üvöltött ismét Georg, mire Ely felfigyelt, és kivette a füléből a fuldugót xD
- Istenem te csaj! Szólj rá a kedvesedre! - Georg
- Tom rád van szólva... Hmm nem hallotta - vont vállat Ely, majd visszehelyezte a füldugót, és a füdőszoba felé vette az irányt, hogy megigazítsa a sminkjét.

Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése