Sziasztok!
Tudom már régóta ígérgettem, de csak most jutottam idáig. Ne haragudjatok.
:(
Jó olvasást! :) Puszi!
Georg Papa Lányai 2. évad 5. rész
*nálam*
Járkáltam fel, és alá a szobában, mikor megláttam az éjjeli szekrényen díszelgő fényképet Billről, és rólam... A kezembe
vettem, leültem az ágyra, és csak néztem... Eszembe
jutott minden szép emlék, majd elkezdtem sírni...
- *kopog* Nita... Bejöhetek? - Bill, de már nyitódott az ajtó
- Mi a baj? - sietett hozzám ilyedten
- Olyan jó volt akkor... - utaltam a képre, majd Bill
karjaiba borultam
- Nyugodj meg... - próbált nyugtatni,
sikertelenül
- Még mindig szeretlek! Nem tudok nélküled élni! - én, miközben egyre
szorosabban öleltem
- Én se tudok nélküled élni! - Bill, miközben szorosan ölelt
- De... Ha együtt vagyunk akkor meg állandóan veszekszünk... - én
- Nem baj! - Bill, majd ahogy ezt kimondta felnéztem rá, mélyen a szemébe, majd Bill közelhajolt hozzám
- Szeretlek... - súgta a fülembe, majd lassan hátradöntött az ágyon, és megcsókolt, de nem úgy, mint ezelőtt... Ebben az egy csókban benne volt
minden érzelem...
- Hmm... - fejeztük be a csókolózást, majd ismét magához ölelt
*másnap reggel*
- Szija... - Ely, miközben leszaladtam a lépcsőn
- Szijasztok! - köszöntem Elynek, a drága kómás apámnak, Gustinak, és Tomnak, mosolyogva
xD
- Mi az? - én, mert engem bámultak... Már aki tudott... (Itt
utalnék Georgra, aki alig tudta nyitvatartani a szemeit xD)
- Semmi... Am... Most mi van veletek? - Ely
- Velünk? Heh? - én, értetlenül xD
- Hát Billel, és veled te nagyon sötét! - Ely, egy
szemforgatás kíséretében
- Jaaah! Hát... Öhm... Nem tudom... - én, majd ekkor Bill mosolyogva
"lepattogott" a lépcsőn, miután leért, megölelt, én ránéztem, és gyors megcsókolt
- *hatásszünet* Hát jó... - Ely, miközben Tom tátott szájjal bámult minket
- Öhm Tom... - kezdett bele Bill, de Ely közbeszólt
- Hagyd csak Bill, majd én... Tom csukd be a
szád, mert belerepülnek a legyek... -
Ely
- Há? - Tom, még mindig tátott szájjal
- Ely... Szerintem add fel... - Bill, mosolyogva
- Van benne valami... - adtam igazat Billnek, majd leültünk reggelizni, és utána jött a családi csevej xD
- Látom ismét szent a béke köztetek! - Georg,
mosolyogva, mikor végre felébredt xD
- Igen... - én, miközben kedvesemre néztem, majd Bill az ölébe ültetett, és magához ölelt
Ezután a többiek jól elvoltak... Beszélgettek,
veszekedtek... Gondoltam itt az ideje annak, hogy bejelentsek valamit...
- Suliba fogok járni! - jelentettem
ki, majd minden tekintet rámszegeződött
- Mivan? - én
- MEGŐRÜLTÉL?? - Bill, Tom, Ely,
Georg, és Guszti egyszerre
- Nem... Én normális életet akarok, élni... Már amennyire lehet...
- én
- De de de de... - Georg, mközben a szavakat
keresgélte xD
- Légyszi apu! - néztem rá szépen
- NEM! Szó sem lehet róla! - Georg
- De nemááár! Apu légysziii! - folytattam
a könyörgést
- Én magán tanuló maradok! - Ely, majd
elzárkózott a további vitáktól
- Kérlek szépen! - néztem rá nagyon cukin
- Hjajj... Talán lehet róla szó... De csak a 2. félévtől! - Georg
- Juuuujj! Köszi köszi köszi! - ugrottam apám nyakába
- Jólvan nincs mit! - Georg, mosolyogva
- Georg te túl engedékeny vagy! - Tom, miközben Georgra nézett
- Tom... - én, miközben az említett személyre néztem
- Igen? - Tom
- Pofa be! - én
- Kisasszony! Hogy beszélsz? Le vagyok döbbenve! - Georg, miközben álcázni próbálta a mosolyát xD
- Apa... Eddig hol éltél? - utalt Ely, a
beszólásomra, és Georg hülyülésére
- Jól van na! - Georg
- Jujj srácok, nekem most mennem kell! - Gusc.,
miközben az órájára nézett
- Hova mész? - Bill
- Szörfözni! *forgatjaaszemét* Interjúra te nagyon te! xD -
Gusc.
- Jaaah! Jó. - Bill, mosolyogva
- Biiill... - én
- Igen? - Bill, miközben rám nézett
- Elmegyünk sétálni? - én
- Hjajj... Kilóméter hiányod van? - Bill xD
- Igen! - én, mosolyogva
- Légysziii... - én, miközben cukin ránéztem
- Na jó... - Bill, majd gyors felöltöztünk, és leléptünk otthonról
*valahol kint*
- Bill... - szólaltam meg hosszú hallgatás után
- Hmm? - Bill
- Nem vagy fáradt, amikor minden éjjel az álmaimban
szerepelsz? - néztem rá
- *nevet* Nem... - Bill
- Auh! -
én, mert valami belement a szemembe, így elkezdtem a szemem dörzsölni
- Cukor ment a szemembe? Vagy tényleg ilyen édesen
nézel ki? - Bill, mosolyogva
- Örömmel látom, hogy agyilag egy szinvonalon állunk! - én,
nevetve
*Elyéknél*
- Kicsííííím... -
Tom, miközben a szobájában járkált fel, és alá
- Míííívan? - utánozta kedvesét Ely
- Annyira kívánlak, mint a nehézbúvár a friss levegőt!
- Tom, mosolyogva
- *nevet* Jól vagy? - Ely
- A szex olyan
bűn, amit nem lehet egyedül elkövetni! Ezért kérdezem: Leszel a tettestársam? - Tom, miközben Elyhez
közeledett
- Ne is álmondj róla Kaulitz! - Ely, nevetve
- Óóóóh...
- Tom, csalódottan, majd hirtelen felcsillant a szeme
- Ajaj... - Ely,
miközben Tomot nézte
- Nagyon jól áll rajtad ez a blúz, de ha én lennék
rajtad, én is jól állnék. - Tom, egy 200 wattos mosoly kíséretében,
majd kacsintott
- Tom! - Ely, nevetve
- Mivan? -
Tom
- Hogy lehetsz
ennyire dilis? - Ely
- Egyszerűen! Mert te ilyennek szeretsz... - Tom,
miközben magához húzta Elyt
- Igaz! - Ely, majd megcsókolta kedvesét
*5 perccel
később Georgnál*
- Georg! Bent vagy? -
kopogott Tom, Georg ajtaján
- Nem! Kint vagyok az udvaron! - Georg, miközben a TV-t
kapcsolgatta
- Ha ha ha... - Tom, majd Elyvel bementek, és drága nővérkém leült egy fotel karfájára
- Ne
kötekedj velem! - Tom, miközben fejbedobta Georgot, egy párnával
- Kaulitz! Ne
kísértsd a szerencsédet! - Georg, miközben mosolyogva Tomra nézett
- Haggyad már magad! Felkaplak, mint rőzseszedő anyóka a kézigránátot. - Tom
- Tom... Ma dől belőled a hülyeség... - Ely, miközben
kedvesére nézett
- Azt mondod?
- Tom, majd Elyhez dobott egy párnát, amitől szegény hátraesett
- *szakadanevetéstől*
- Georg, és Tom
- Húúú te kis! - Ely, majd felkapta a párnát, és elkezdte vele Tomot
verni, majd Georgra nézett, aki még mindig nevetett, így őt is letámadta a párnával xD
*Billnél, és nálam*
- Olyan jó most... - én, miközben Billhez bújtam
- Mi olyan jó? - értetlenkedett
- Hát...
Minden! Az, hogy végre kettesben lehetünk! - én
- Jah... Értelek... -
Bill
- Mi a baj? - néztem rá
- Semmi... Mi lenne? - Bill
- Nem is örülsz?
- néztem a szemébe
- De örülök, csak...
Fáradt vagyok... - Bill
- Akkor menjünk haza... - fogtam meg a kezét, és léptem egyet de ő visszahúzott, majd a szemébe néztem
- Most haragszol? - Bill
- Nem...
Gyere menjünk... - indultam el ismét, és már Bill sem kötekedett, szótlanul
sétáltunk haza
*otthon*
- Níííííííítaaa... - Ely, miközben leszaladt a lépcsőn
- Moooondjaaaad... - utánoztam
- Bocsi
Bill ellopom tőled... - fogta meg a pulcsim ujját, és elindultunk a szobájába
- Mi az? - néztem rá,
miközben ledobtam magam az ágyra
- Nagyon gyanusak vagytok nekem! - Ely
- Heh? - én
- Annyira mások vagytok... - Ely
- Igen... - én
- És mi az... - Ely, de abbahagyta mert
SMS-t kapott, majd ahogy olvasta elmosolyodott
- Mi az? - én, szintén egy mosoly kíséretében
- Nézd... - mutatta az üzit, amit Tom küldött neki (megjegyzem a
mellettünk levő szobából) xD
Az üzenetben ez állt:
"Mikor ezt az sms-t olvasod a küldője szivesen megfogná a segged. Mosolyodból ítélve
tetszik az ötlet, kiprobálhatnánk egy kicsivel többet?"
- Azigen... - én
- Figyelj
van egy ötletem... - én, majd elővettem egy lapot, leírtam neki egy szöveget,
és Ely hívta is Tomot...
- Na szija... - Tom,
mosolyogva
- Helló, Te dögös nőcsábász, Te szexmániás izomkolosszus
mindjárt odarohanok hozzád és leteperlek... Na erről álmodsz, ugye? - nevette el a végét Ely
- Pontosan... - nevetett Tom is
- Este mit csinálsz? - Ely
-
Hmm... Szeretkezek... - Tom
- Igen?? És kivel? - Ely
- Hát
veled! - Tom, majd elkezdett nevetni
- Igen? És mért is kéne nekem veled tölteni az estét? - Ely
- Mert te vagy szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája. - Tom, majd ismét elkezdett nevetni
- Hát te ma tényleg nem vagy százas! - Ely, szintén nevetve
- Na jó, én
itt hagylak telefonálni...
- én, majd leléptem Elytől, de amikor csuktam be az ajtót megjelent Gusti, és a karomnál fogva behúzott a szobájába
- Hééé! Ma mindenki csak ráncigálni tud?! - én, egy kicsit idegesen
-
Bocsiiii... Segítened kell! - Gusc. miközben könyörgőn rámnézett, és leült az
ágyra
- Mert? Mi
a baj? - ültem le mellé
- Megismerkedtem egy fantasztikus lánnyal! - Gusc.
- Ez tök jó! Örülök neki! - én, mosolyogva
- Hát nem érted? - Gusc.
- Ööööhm... Nem... - én, miközben gondolkozó fejet vágtam, majd megráztam a fejem
- Nem tudom, hogy mit mondjak neki... Azt mondtam neki hogy
felhívom, de fogalmam sincs, hogy mit is mondjak... És... És... - keresgélte a szavakat Gusc.
- Hjajj Istenem! - én
- Segítessz? - Gusc.
- Persze bratyesz! Alap! - én
- Nos! Ha most felhívod, kérdezd meg tőle, hogy lenne-e
kedve találkozni veled, mondjuk holnap délután 2-kor... - én
- Ahha, és utána? - Gusc., miközben kérdőn rámnézett
- Bedobod magad te nagy nőcsábász! - én, mosolyogva
- *nevet* Oké... Köszi Nitus! - Gusc.,
majd megölelt, én pedig leléptem tőle is, de ahogy kiléptem az ajtón Georg, megragadta a
karom, és behúzott a szobájába xD
- Komolyan mondom leamputálom a karomat! - én, egy szemforgatás kíséretében, majd lehuppantam
az ágyra
- Mert? - Georg, értetlenül
- 1 órán belül te vagy a 4. ember
aki a karomnál fogva ráncigál... - én
-
Kik voltak azok? - Georg
- Bill... Bár ő nem volt durva, sőt elég gyengéden húzott vissza, na de
mindegy, akkor Ely, Gusti, és most te, ki lesz a következő? Tom? - én
- Mondd... - szólt be a félig kinyitott ajtón
- Semmi! - én
- Öööhm...
- Georg, miközben
gondolkozni próbált
- Na mindegy... Mit akartál? - néztem rá kérdőn
- Öööhm...
Izé... Elfelejtettem... - Georg
- Úristen!
- én, majd idegesen kimentem a szobából
- Níííííítaaa...
- Bill
- Meghaaaltaaam... - utánoztam xD
- Azt kéééétleeem... - folytatta Bill
- Remélem, hogy a terveid közt nem szerepel a karráncigálás!
- néztem rá
- *gondolkozófej* *nemesikleneki* Nem... Asszem...
- Bill
- Nos mit is akartál? - mentem hozzá közelebb
- Öhmm
jaaa! Hogy mit kerestél
Gustavnál...?
- Bill
- Bill... - néztem a szemébe
- Igen? - Bill
- Semmi közöd
hozzá! - én, majd elindultam a Billel közös
szobánkba
- Most meg mért vagy ilyen? - kezdett el hisztizni
- Bill! Mert az életben csak egy dolog szép... - én
- Igen? És mi az? - Bill, miközben kérdőn nézett rám
- Az épp nem jut eszembe, de... Muszáj mindenbe belekötnöd?! - én, miközben a szekrényemhez mentem, és keresgélni kezdtem
- Óóóó hogy az a jó büdös k*rva... -
folytatta nem épp a legszebb szavakkal, majd ránéztem
- Mivan? - én
- Egy lesifotós van az ablakban! - Bill
- Te ezek szívósabbak, mint a terroristák! - én, miközben csípőre
tettem a kezem
- Elnézést elnézést... - fotós, mert Bill, és én közeledni kezdtünk az ablakhoz
- Elnézést?? Te elrontottad az életünk, amikor élve születtél... Nem nézzük el! - én, majd behúztam a sötétítőt xD
- Jujj de morci valaki... - húzott magához Bill
- Úristen elfelejtettem valamit! - én, majd kirohantam a
szobából egyenesen át Gustihoz, majd
amikor az ajtójához értem (ami nyitva volt)
mosolyogva felkapott, majd megölelt.
- Örömmel látom, hogy jó kedved van! - én, nevetve
- Köszi köszi köszi köszi! Eljön velem randira! -
Gusc., tök boldogan
- És mi a lány neve? Ugye lány? És nem Bill? xD -
mosolyogtam rá
- Nehem... - nevetett ő is
- Zsunak hívják... - Gusc., még mindig mosolyogva
- Szóval Zsu... - én, mosolyogva, majd
Gusc., hosszasan mesélni kezdte, hogy mennyire tetszik neki
- NITA! - üvöltött Ely, mint egy félőrült
- Jézus Isten mi van? - én, ilyedten, és Gusc. is hegyezte a
füleit
- Gyere már beszélni szeretnék veled! - Ely
- Hjajj nekem... - álltam fel, majd leléptem Gustitól
- Az Tom sapkája? - néztem a fején levő sapira, miközben Ely szobája felé tartottunk
- Igen... Mert? Baj? - Ely
- Nem csak furi vagy sapiban... - én, majd rátértem a tárgyra
- Mit is akartál velem beszélni? - néztem rá
- Ööööhm... *gondolkozik* Jah igen! - esett
le neki, hogy mit is kérdeztem
- Nos? - néztem rá kérdőn
- Na szóval, hogy van valami terved, hogy hogy
kerülj ismét közel Billhez? - Ely
- Ez aztán a szókincs... xD - utaltam
a mondatjára
- Na jól van kabd be! - kezdett el nevetni Ely
- Végülis még nincs... - bámultam ki a fejemből, és a környezetemben lévő tárgyakat néztem
- Nita... Hahó... - merengésemből Ely rázott fel azzal, hogy
a kezét rángatta a szemem előtt
- Van egy ötletem! - pattantam fel az ágyról, és egyenesen Billhez
szaladtam a szobánkba
- Kicsíííím... - szaladtam oda hozzá, mire ő ilyedten rámnézett
- Mi az? - Bill
- Cukikám meg tanítassz zongorázni? - ültem az ölébe, majd Ely mellém állt
- De hiszen te... - kezdett bele Ely, de oldalbaböktem, mielőtt elmondta volna,
hogy tudok zongorázni xD
- Persze... Mért is ne? - Bill,
mosolyogva
- Köszi életem... Akkor holnap
elkezdheted az oktatásom... - mosolyogtam rá
- Okés... - állított fel, majd átment Tomhoz
- Mi van? - néztem Elyre, aki elég unott fejet vágott
- Zongorázni? - nézett még mindig unottan
- Jól van na! Így együtt lehetek vele... -
néztem rá
- Hogy lehettek ti ennyire hülyék?! Inkább vennétek példát Tomról, és rólam... Mi nagyon jól kijövünk... - Ely
- EGOista! - én, majd leléptem
- Most meg mért?? - jött utánam
- Hogy legyen mit kérdezned... - én, majd bementem a
szobába, Ely pedig követett
*2 órával később*
- Psssszt... Nita... - Gusti, miközben óvatosan kinyitotta az
ajtót
- Mi az? - én, halkan, mert Ely elaludt
- Mit csinál Ely? - Gusc., miközben az említett személyt nézte aki elterülve az ágyon horkolt... Igen
horkolt... xD
- Alszik... - én
- Nem lehet, hogy oszlásnak indult? - Gusc.,
miközben furin nézte az ikremet
- Nem... Nem hallod, hogy horkol?? - én, miközben kimentem hozzá xD
- Ahha... Nos... Segítened kéne... - Gusc.
- Már megint miben? - néztem rá egy kicsit fáradtan
- Kiválasztani a ruhát, amiben Zsuval
talizok... - nézett rám kölyökkutya szemekkel
aminek nem lehetett ellenállni
- De csak mert olyan ari vagyok... - kacsintottam xD
- Kösziii! - Gusc.
Mikor ezzel is végeztünk, ami megjegyzem
sokáig tartott, mert ami szerintem jól állt rajta az neki nem
tetszett, de végül sikerült megtalálni a megfelelő öltözéket, így ezek után hulla fáradtan léptem be a szobám ajtaján, és akkor...
- *felhorkant* - Ely
- *sikít* - én, miközben ijedtemben
lefejeltem az ajtót xD
- Miaz? Kivagy? - ült fel ő is ilyedtében az ágyon
- Elizabeth te aljas dög! - dobtam hozzá egy párnát, amitől ő eldült xD
