Sziasztok!
Igen jól látjátok, jóóó hosszú kihagyás után újra visszatértem. =)
Be kell ismernem, hogy a kihagyásnak nem feltétlenül csak ahhoz van köze, hogy dolgozok, hanem annak is hogy - ezt fáj még leírni is - de egy kissé már kinőttem a feltétlen nagy sikítozós Tokio Hotel rajongásból, és úgy éreztem hogy ezek után én már nem tudom a blogot és a történetet folytatni. De sokat gondolkoztam. A srácokat még most is szeretem, hisz úgymond "velük" nőttem fel. Úgy érzem tartozok nekik/nektek/ és magamnak annyival, hogy befejezem, amiket elkezdtem. Ha jól emlékszek, ez 3-4 történet, vagy még több (van olyan, amit még nem publikáltam, pedig már rég megírtam).
Szilveszter napján döbbentem rá igazán, hogy mennyire fontos nekem az írás. Volt egy srác, akibe -bevallom őszintén - reménytelenül beleszerettem, de ő próbál még jobban eltaszítani magától az "én még nem vagyok kész egy komoly kapcsolatra" szöveggel. Ezen az estén újra írni kezdtem. Kiírtam magamból mindent. 2 darab novella lett a szomorú napjaim vége, és rádöbbentem hogy így minden sokkal könnyebb, hogy valójában mennyire hiányzott már az, hogy a tollam felsértse a füzet lapjait, vagy hogy a billentyűim hangjára a szívem is képes újra dobbanni.
Szóval itt vagyok, újra... Nem 100%-os erőbedobással, de igyekszek mindent beleadni abba, hogy a lehető legtöbbször tudjak nektek frisst hozni.
A bátorításaitokat, és megjegyzéseiteket várom továbbra is kommentben, e-mail-ben, a chat ablakban, illetve akár még facebookon is.
Oh jut eszembe, új becenevet kaptam (az exemtől), ami megtetszett mivel a Szürke ötven árnyalatára hajaz, szóval ha válaszolok nektek és azt írom hogy Ana, vagy Ana Müller akkor ne lepődjetek meg, az is én vagyok. ;)
Mára ezzel búcsúzok tőletek (bár még este lehet visszanézek), mert még elő kell keresnem a novelláimat, és az összes többi történetet, mert bevallom fogalmam sincs, hogy hol vannak. xD =D
Legyetek rosszak, mert jónak lenni kicseszettül unalmas. ;) Imádlak titeket!
Ana
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése