And forgive us our debts,

as we also have forgiven our debtors.

And lead us not into temptation,

but deliver us from the evil one.

2015. április 6., hétfő

Georg Papa Lányai 2. évad 9. rész


Tudom, hogy késtem vele, de mentségemre szolgáljon egész héten melóztam. =(
No de jó olvasást! =)


Puszi:

Ana

*Elyéknél*
- Nitáék mikor jönnek haza? - kérdezte Gusti
- Nem tudom... Valamikor délután... - mondta Ely, miközben vállatvont
- Ahha... - mondta Gusti, miközben bambult ki a fejéből
- Amúgy mért érdekelt? - nézett rá Ely
- A bátyja vagyok... Érdekel a hugicám... - mondta mosolyogva, majd Ely felvont szemöldökkel nézett rá
- Na jóóó be akarom mutatni nektek Zsut! - mondta
- Wááá szupi! - ugrott fel az ágyról, és ugrálni kezdett
- Tuti... - nézte mosolyogva az ugráló csajt, majd nevetni kezdett xD
- Már annyira várom, hogy megismerjem! - mondta Ely, miözben abbahagyta az ugrálást
- Örülök, hogy így örülsz! xD - nevetett fel Gustav
- Neki, és neked igen! Ellenben veled Georg nagyon gyanus! Készül valamire! - mondta Ely
- Aggaszt? - Gustav
- Egy kicsit... - mondta a csaj, miközben lehuppant az ágyra
- Ely... - szaladt be Tom Elyékhez
- Hmm? - nézett rá a csaj, és a dobos
- Képzeld kicsim új anyud lessz! - mosolygott Tom a csajra, mire ő cinikusan Gustavra nézett, aki kérdőn tekintett vissza rá
- Én megmondtam! - mondta Ely, miközben az ujjával mutogatott
- Mit? - nézett rájuk Tom
- Azt Tommy, hogy valami nem stimmel Georggal. - mondta Gusc.
- Igen! Mostanság túl normális volt! - mondta Ely, mire Gusti, és Tom is elmosolyodott
- 1. Georg most sem az! 2. Nem vagyok Tommy! - durcizott be a végére
- Ohh Istenem! - Ely, miközben felnézett, majd vissza Tomra
- Mondd gyermekem... - hülyült Gustav
- Amúgy Georg még mindig készülődik? - Gustav
- Nem... Amikor eljöttem, ő is akkor idult... - felelt lazán Tom, majd vállatvont
*nálunki*
- Bill! Le fogjuk késni a gépet! - idegeskedtem, mert hatalmas forgalmidugó volt
- Ne félj elérjük! - mondta bíztatón, majd átkarolta a derekam, már amennyire tudta, és egy puszit nyomott az arcomra
- Remélem... - nyögtem ki, miközben a sort néztem ami szerencsére megindult.
- Végre! - mondtuk egyszerre Billel
Nagynehezen kiértünk a repülőtérre, megkerestük, hogy honnan indul a járatunk, és odasiettünk. Rengetegen várakoztak. Kb. még fél óráig ott álltunk, és vártunk, holott már úton kellett volna lennünk. Senkit nem engedtek fel a gépre. Mindenki idegeskedett, volt aki föl, és alá járkált, volt aki leült, és próbált nyugodtnak látszani, és volt aki keresett egy rendőrt, hogy megtudja mért nem szállhatunk fel a gépre. Nem sokkal később jött egy férfi, akin hivatalos egyenruha volt, és egy mikrofont tartott a kezében.
- Tisztelt, hölgyeim, és uraim! Szörnyem sajnáljuk, de a járat indulását el kell halasztanunk, időjárási problémák miatt. Megértésüket köszönöm, amint fel lehet szállni, értesítem magukat! - csávó
- Ilyen nincs! - fogtam a fejem, és idegesen fel-alá járkáltam
- Nyugi szivem! - nézett Bill ölbe tett kezekkel
- Nem tudok megnyugodni! Hjajj... Felhívom Elyt! - mondtam, miközben a telefonomért nyúltam
- Kicsim... Lehet, hogy nemsokára indulunk... Várj még egy picit! - mondta Bill, miközben szembe állt velem, és megfogta mindkét kezem
- Hmm... Rendben... - adtam be a derekam, majd Bill leült, és mivel nem sok hely volt, így én az ölében foglaltam helyet
*Georgnál*
- Szija kedvesem! - karolta át Amanda Georg nyakát, majd megcsókolta a srácot
- Szija baby... Indulhatunk? - kérdezte Georg
- Persze szivem! - kezdett topogni a kocsi felé a csaj, majd Georg kiynitotta neki az ajtót, besegítette, majd óvatosan becsukta azt, Georg is beszállt, és indultak is.
*Elyéknél*
- Basszus! - ugrott fel ilyedten Gustav
- Mivan? - nézett rá ilyedten Ely
- Mennyi az idő? - kérdezte idegesen, miközben Elyre nézett
- Öhm... 10 perc múlva 5... - mondta a csaj, miután megnézte az időt a kedvese karján díszelgő órán
- Basszus! - szaladt ki a szobából a srác, egyenesen át a sajátjába, majd gyors felkapta a pulcsiját az kulcsát, és sietett le
- Wow... - Tom, miközben a hangokra figyelt melyeket Gustav adott ki
- Majd jövök! - kiáltott le Gusti, és pár másodperc múlva már az autójánál volt
- Ennek meg mi baja? - nézett kedvesére Tom
- Szerintem megy Zsuért... - mondta a csaj miközben a fotelben elterülő srácot nézte
- Zsu? Jaa! A barátnője... Igaz? - nézett félve Elyre, mert nem volt biztos abban amit mondott xD
- Téged sem az eszedért szeretnek! - mondta Ely, miközben felállt, és adott a srácnak egy szájrapuszit
*nálunk*
Már jó rég óta ott vártunk a repülőtéren, és mivel én elég fáradt voltam, ami nem csoda, hisz annyira nyomasztó volt az idő, így elaludtam Bill karjaiban. Ő épp, hogy ébren tudott maradni, valószínűleg nem volt szíve felkelteni. Kis idő múlva megjelent a csávó aki a jóelőbb bejelentette a járatunk halasztását. Elég ideges volt, fel-alá járkált.
- Kicsim... - kezdte el simogatni az arcom Bill, miközben gyengéd hangjára, és érintésére lassan ébredeztem
- Hmm? - próbáltam meg kinyitni a szemem, de gyors visszacsuktam, hisz bántotta azt az a nagyon kevés fény ami még volt
- Lassan ébredezz... Lehet, hogy nemsokára indulunk... - mondta, miközben lassan fentebb ültem az ölében, mert egy picit lecsúsztam alvás közben.
- Nem úgy tűnik, mintha minden rendben volna... - néztem a csávót, aki még mindig csak fel-alá járkált
- Kialudtad magad? - húzott még közelebb magához, és adott egy puszit az arcomra
- Nem nagyon... - mondtam elég rekedtes hangon
- Mostmár tényleg indulhatnánk! - mondta Bill is, akinek a hangján hallatszódott, hogy nagyon fáradt
- Istenem! - mondtam miközben megdörzsöltem a szemem, majd a csávó felállt egy magasabb helyre, hogy kitünhessen a tömegből, és hogy mindenki láthassa
- Tisztelt hölgyeim, és uraim! Körülbelül 20 perc múlva megkezdhetik a beszállást, a késés miatt elnézésüket kérjük, bár ez nem a mi hibánk volt... - mondta a csávó, akin látszott, hogy nagyon unta már az egészet
- Végre! - mondtuk egyszerre Billel
*Gustavéknál*
- Zsu! - szaladt az ajtóhoz a srác, és gyors megnyomta a csengőt
- Szija! - nyitotta ki az ajtót
- Bocsi a késésért! - mondta a srác
- Késésért? - nézett rá értetlenül a lány
- 5-re mondtam, hogy jövök érted... Nem? - nézett a csajra ilyedten
- Nem... - mosolygott Zsu
- Nem?? - nézett ilyedten a lányra, majd mintha egy picit megnyugotdott volna a lány mosolyától
- 6-ra beszéltük meg... De sebaj! Legalább lesz még egy kis időnk egymásra! - mondta Zsu, majd egy könnyed mozdulattal behúzta a srácot a házba
- Mit tervezel? - mosolygott a srác
- Hmm... Majd meglátod! - lökte a kanapéra, lesmárolta majd levette róla a pólót, mert a pulcsit Gustav sikeresen a kocsijában hagyta, amit a csaj egyáltalán nem bánt.
*Elyéknél*
- Ely... - közeledett Tom a csaj felé kaján mosollyal, aki az előbbi szájrapuszi után ismét az ágyon foglalt helyett
- Ajaj... Mit akarsz? - nézte kedvesét, aki lassan, mosolyogva közeledett Elyhez
- Most csak ketten vagyunk... Nem használjuk ki ez a soha vissza nem térő alkalmat? - mászott Elyre Tom
- Hmm... De! Igazad van! - mondta Ely, mire Tom büszkén mosolygott
- Megyek, és összepakolok a szekrényemben... - lökte le a srácot magáról, majd a szekrényéhez szaladt
- Nemááár! - nyafogott az ágyon Tom, de ez nem tartott sokáig, felállt, és Elyhez lépett, megölelte, és adott egy psuzit kedvese nyakára
- Tom... Faterék, és Gustiék is bármikor hazaérhetnek... Na meg Nitáék is! - mondta Ely
- Úgyis kopognak... - mondta a srác, és lassan elindult a csajjal az ágy felé
- Ahha... Persze... Ismerik is a kopogást... - mondta Ely, de már az ágyban voltak, amit csak most vett észre Ely
- Ezt meg hogy csináltad?? Észre sem vettem, hogy már itt vagyunk! - döbbent le Ely, miközben kedvese arcát nézte
- Ügyesen! - mondta Tom, majd vadul csókolni kezdte a lányt, akin hála a srácnak egyre kevesebb ruha volt, majd magáról is letornázta a felesleges dolgokat...
* 30 perccel később Gustavéknál*
- Zsu... - lihegett a srác
- Mondd... - mosolygott rá
- Szeretlek! - mosolyodott el Gusti
- Én is! - lihegett a csaj is, majd adott Gustavnak egy csókot, de akkor zajt hallottak az ajtó felől, majd a kilincs megmozdult
- *ilyedten Zsuranéz* Kiez??? - kérdezte suttogva Gustav
- Nem tudom! - válaszolt halkan Zsu
- Zsu! Engedj már be!!! - üvöltözte kintről Chris, miközben a bejárati ajtót verte
- Ahh... Csak Chris... - nyugodt meg Zsu, majd lassan feltápázkodott, és magára kapott pár cuccot
- ZSU!!! - rugodt az ajtóba Chris
- Nyugi van öcsikém! Megyek már! - kiabált vissza Zsu, és megvárta amég Gusti is felöltözik, majd kinyitotta az ajtót
- Na végre! Hello! - lépett be dühösen, majd kezelt Gustival
- Szia! - mondta Gusti, mosolyogva
- Öhm... Lassan induljunk? - kérdezte Gusti
- Nem ártana lezuhanyoznunk... - mosolyodott el a csaj
- Hova mentek? - kérdezte Chris
- Gustavékhoz... - felelt a csaj
- Okéééés! - mondta Chris, majd felment a szobájába, és magára zárta az ajtót
- Imádni való tesód van... - mondta Gusti mosolyogva
- Hát nekem nem ez jut róla legelőször az eszembe... - fogta kézen a srácot, majd Zsu szobályába mentek, azon belül pedig a fürdőbe
*Elyéknél*
- Tom Kaulitz! Mostmár lenyugodhatnál... - mondta lihegve a csaj
- Ugyanmár.. Még van időnk... - felelt nyugodtan a srác
- Én is szeretlek... Na mássz le rólam! - bújt ki a srác alól, majd a ruháit szedegette össze a földről, és elindult a fürdőbe, Tom pedig utána, de hiába, az ikremnek több esze volt, mert bezárta az ajtót, így a srácnak nem volt más választása, mint a Bill szobályában levő fürdőt használni.
*nálunk*
- Meg lehet kezdeni a beszállást! - jelentették be a hangosbemondón
- Köszönöm Istenem! - kulcsoltam össze a kezem, miközben felnéztem, amin Bill mosolyogni kezdett, majd a cuccokért nyúltunk, és elindultunk a gép felé
*Georgnál*
- Nos itt is volnánk... - segítette ki kedvesét a kocsiból
- Cuki ház! - mondta, miközben levette a napszemcsijét, majd elindultak a házba
*Gustavéknál*
Zuhanyzás után Zsu keresett egy papírdarabod, és felírta rá, hogy az öccse mit, és hol talál, na meg hogy melyik számon tudja elérni. Felragasztotta Chris szobájának ajtajára, majd a kocsi felé vették az irányt.
- Nem lett volna egyszerűbb elmondani neki? - nézett kedvesére a srác
- Nem... Mert akkor fél óráig verhettem volna az ajtót, hogy észrevegyen... - mondta a lány, majd útra keltek xD
*nálunk*
Sikeresen felszálltunk a gépre, majd nemsokára már útban is voltunk Németország felé. Billnek nem kellett sok idő, elaludt... Nem csoda... Szegénykém nagyon fáradt volt... Én pedig úgy döntöttem, hogy egy kicsit olvasok, és ha megunom akkor pedig követem kedvesem példáját...
*Elyéknél*
- Tom! Kész vagy? Megjöttek Georgék! - kopogott Bill fürdőszobájának ajtaján Ely, de nem jött válasz
- TOM! - ütött az ajtóra egy nagyobbat, mire a srác hátulról elkapta, és magához ölelte
- Te aljas dög! - fordult meg, hogy Tommal szemben legyen, majd megcsókolta
- Na gyere... Kíváncsi vagyok... - húzta magával kedvesét Tom, egészen a konyháig, ahova pont akkor léptek be Georgék
- Öhm... Szivem... Ki ez a csaj? Elfelejtetted hazaküldeni a takarítót? - nézett végig Elyn Amanda, majd Georgra pillantott
Ely próbálta leplezni a dühét, de hiába Tom jól érezte a kézszorításán.
- Kicsim... - nézett rá szépen Tom, hogy még bírja egy kicsit
- Még egy beszólást megvárok, utána készítek Nitának vörös parókát... - utalt Ely Amanda hajszínére, és hogy megkopasztja
- Nyugíííí... - adott Ely arcára egy puszit kedvese
- Nem... Ő a lányom... - mondta Georg, egy kicsit félve
- Ő?? - mutatott Elyre egy fintor kíséretében
- Gyere kicsim... - húzta magával Tom Elyt, mielőtt az ikrem kinyírta volna Amandát
- Én megölöm!!! - mondta Ely, miközben Tom becsukta a szobájuk ajtaját
- Nyugi szivem... Ez csak átmeneti "állapot"... - próbálta nyugtatni Elyt, sikertelenül
- Gondoskodom róla, hogy az legyen! - mondta Ely vérben forgó szemekkel, majd kiment a kinti fürdőszobába.
*Gustavéknál*
- Kié ez a kocsi? - nézett Zsu Gustira, mikor a srác leparkolt a ház előtt
- Georgé... Állítólag ő is ma mutatja be a barátnőjét... - mondta a srác
- Értem... - hallgatott el a csaj, majd kiszálltak a kocsiból, és elindultak a házba
*Georgnál*
- Gyere menjünk fel a szobámba... - mondta Georg
- Okés... - topogott mellette a csaj
Ahogy Gustiék beléptek, senkit sem találtak a nappaliban, így elindultak az emeletre, Elyékhez. Georg szobája előtt mentek el mire Amanda megszólalt...
- Ezek ilyen gyorsan sokasodnak??? - rinyált a csaj
- Igen... Sokszor mondtuk Georgnak, hogy b*ssza meg, és hát szaporodik... - mondta Ely mosolyogva, majd a szobájába ment
- Imádom offolni ezt a libát! - lépett be boldogan Ely, majd meglátta Gustit, és Zsut
- Szija! - köszönt Zsu
- Szijaaa! Te vagy Zsu? - ment hozzá közelebb
- Igen... Te pedig biztos Ely vagy! Gusti sokat mesélt rólad! - ment közelebb Elyhez, és 3 puszival köszöntek egymásnak
- Amm... Milyen libáról is beszélsz? - nézett Elyre Gusti
- Ááááh! Csak Georg csajáról... - legyintett az ikrem
- Ahhha... Mert? - nézett továbbra is hülyén Elyre
- Mert nem különösebben kedveljük egymást... - válaszolta egy 200 wattos mosoly kíséretében
Ezek után Elyék jól eltársalogtak, és Georgék sem léptek ki a szobából.

1 óra múlva megérkeztünk Németországba. Hívtunk taxit, és már úton is voltunk haza.

Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése