Tudom, hogy késtem vele, de mentségemre szolgáljon egész héten melóztam. =(
No de jó olvasást! =)
Puszi:
Ana
*Elyéknél*
-
Nitáék mikor jönnek haza? - kérdezte Gusti
-
Nem tudom... Valamikor délután... - mondta Ely, miközben
vállatvont
-
Ahha... - mondta Gusti, miközben
bambult ki a fejéből
-
Amúgy
mért
érdekelt?
- nézett
rá
Ely
-
A bátyja vagyok... Érdekel a hugicám... - mondta mosolyogva, majd
Ely felvont szemöldökkel nézett rá
-
Na jóóó be akarom mutatni nektek Zsut! - mondta
-
Wááá
szupi! - ugrott fel az ágyról,
és
ugrálni
kezdett
-
Tuti... - nézte
mosolyogva az ugráló
csajt, majd nevetni kezdett xD
-
Már
annyira várom,
hogy megismerjem! - mondta Ely, miözben
abbahagyta az ugrálást
-
Örülök,
hogy így
örülsz!
xD - nevetett fel Gustav
-
Neki, és
neked igen! Ellenben veled Georg nagyon gyanus! Készül
valamire! - mondta Ely
-
Aggaszt? - Gustav
-
Egy kicsit... - mondta a csaj, miközben
lehuppant az ágyra
-
Ely... - szaladt be Tom Elyékhez
-
Hmm? - nézett
rá
a csaj, és
a dobos
-
Képzeld
kicsim új
anyud lessz! - mosolygott Tom a csajra, mire ő
cinikusan Gustavra nézett,
aki kérdőn
tekintett vissza rá
-
Én
megmondtam! - mondta Ely, miközben
az ujjával
mutogatott
-
Mit? - nézett
rájuk
Tom
-
Azt Tommy, hogy valami nem stimmel Georggal. - mondta Gusc.
-
Igen! Mostanság
túl
normális
volt! - mondta Ely, mire Gusti, és
Tom is elmosolyodott
-
1. Georg most sem az! 2. Nem vagyok Tommy! - durcizott be a végére
-
Ohh Istenem! - Ely, miközben
felnézett,
majd vissza Tomra
-
Mondd gyermekem... - hülyült
Gustav
-
Amúgy
Georg még
mindig készülődik?
- Gustav
-
Nem... Amikor eljöttem,
ő
is akkor idult... - felelt lazán
Tom, majd vállatvont
*nálunki*
-
Bill! Le fogjuk késni
a gépet!
- idegeskedtem, mert hatalmas forgalmidugó
volt
-
Ne félj
elérjük!
- mondta bíztatón,
majd átkarolta
a derekam, már
amennyire tudta, és
egy puszit nyomott az arcomra
-
Remélem...
- nyögtem
ki, miközben
a sort néztem
ami szerencsére
megindult.
-
Végre!
- mondtuk egyszerre Billel
Nagynehezen
kiértünk
a repülőtérre,
megkerestük,
hogy honnan indul a járatunk,
és
odasiettünk.
Rengetegen várakoztak.
Kb. még
fél
óráig
ott álltunk,
és
vártunk,
holott már
úton
kellett volna lennünk.
Senkit nem engedtek fel a gépre.
Mindenki idegeskedett, volt aki föl,
és
alá
járkált,
volt aki leült,
és
próbált
nyugodtnak látszani,
és
volt aki keresett egy rendőrt,
hogy megtudja mért
nem szállhatunk
fel a gépre.
Nem sokkal később
jött
egy férfi,
akin hivatalos egyenruha volt, és
egy mikrofont tartott a kezében.
-
Tisztelt, hölgyeim,
és
uraim! Szörnyem
sajnáljuk,
de a járat
indulását
el kell halasztanunk, időjárási
problémák
miatt. Megértésüket
köszönöm,
amint fel lehet szállni,
értesítem
magukat! - csávó
-
Ilyen nincs! - fogtam a fejem, és idegesen fel-alá járkáltam
-
Nyugi szivem! - nézett Bill ölbe tett kezekkel
-
Nem tudok megnyugodni! Hjajj... Felhívom Elyt! - mondtam, miközben
a telefonomért nyúltam
-
Kicsim... Lehet, hogy nemsokára indulunk... Várj még egy picit! -
mondta Bill, miközben szembe állt velem, és megfogta mindkét
kezem
-
Hmm... Rendben... - adtam be a derekam, majd Bill leült,
és
mivel nem sok hely volt, így
én
az ölében
foglaltam helyet
*Georgnál*
-
Szija kedvesem! - karolta át Amanda Georg nyakát, majd megcsókolta
a srácot
-
Szija baby... Indulhatunk? - kérdezte Georg
-
Persze szivem! - kezdett topogni a kocsi felé
a csaj, majd Georg kiynitotta neki az ajtót,
besegítette,
majd óvatosan
becsukta azt, Georg is beszállt,
és
indultak is.
*Elyéknél*
-
Basszus! - ugrott fel ilyedten Gustav
-
Mivan? - nézett rá ilyedten Ely
-
Mennyi az idő?
- kérdezte
idegesen, miközben
Elyre nézett
-
Öhm...
10 perc múlva
5... - mondta a csaj, miután
megnézte
az időt
a kedvese karján
díszelgő
órán
-
Basszus! - szaladt ki a szobából a srác, egyenesen át a
sajátjába, majd gyors felkapta a pulcsiját az kulcsát, és
sietett le
-
Wow... - Tom, miközben a hangokra figyelt melyeket Gustav adott ki
-
Majd jövök!
- kiáltott
le Gusti, és
pár
másodperc
múlva
már
az autójánál
volt
-
Ennek meg mi baja? - nézett
kedvesére
Tom
-
Szerintem megy Zsuért...
- mondta a csaj miközben
a fotelben elterülő
srácot
nézte
-
Zsu? Jaa! A barátnője...
Igaz? - nézett
félve
Elyre, mert nem volt biztos abban amit mondott xD
-
Téged
sem az eszedért
szeretnek! - mondta Ely, miközben
felállt,
és
adott a srácnak
egy szájrapuszit
*nálunk*
Már
jó
rég
óta
ott vártunk
a repülőtéren,
és
mivel én
elég
fáradt
voltam, ami nem csoda, hisz annyira nyomasztó
volt az idő,
így
elaludtam Bill karjaiban. Ő
épp,
hogy ébren
tudott maradni, valószínűleg
nem volt szíve
felkelteni. Kis idő
múlva
megjelent a csávó
aki a jóelőbb
bejelentette a járatunk
halasztását.
Elég
ideges volt, fel-alá
járkált.
-
Kicsim... - kezdte el simogatni az arcom Bill, miközben
gyengéd
hangjára,
és
érintésére
lassan ébredeztem
-
Hmm? - próbáltam
meg kinyitni a szemem, de gyors visszacsuktam, hisz bántotta
azt az a nagyon kevés
fény
ami még
volt
-
Lassan ébredezz...
Lehet, hogy nemsokára
indulunk... - mondta, miközben
lassan fentebb ültem
az ölében,
mert egy picit lecsúsztam
alvás
közben.
-
Nem úgy
tűnik,
mintha minden rendben volna... - néztem
a csávót,
aki még
mindig csak fel-alá
járkált
-
Kialudtad magad? - húzott
még
közelebb
magához,
és
adott egy puszit az arcomra
-
Nem nagyon... - mondtam elég
rekedtes hangon
-
Mostmár
tényleg
indulhatnánk!
- mondta Bill is, akinek a hangján
hallatszódott,
hogy nagyon fáradt
-
Istenem! - mondtam miközben
megdörzsöltem
a szemem, majd a csávó
felállt
egy magasabb helyre, hogy kitünhessen
a tömegből,
és
hogy mindenki láthassa
-
Tisztelt hölgyeim,
és
uraim! Körülbelül
20 perc múlva
megkezdhetik a beszállást,
a késés
miatt elnézésüket
kérjük,
bár
ez nem a mi hibánk
volt... - mondta a csávó,
akin látszott,
hogy nagyon unta már
az egészet
-
Végre!
- mondtuk egyszerre Billel
*Gustavéknál*
-
Zsu! - szaladt az ajtóhoz
a srác,
és
gyors megnyomta a csengőt
-
Szija! - nyitotta ki az ajtót
-
Bocsi a késésért!
- mondta a srác
-
Késésért?
- nézett
rá
értetlenül
a lány
-
5-re mondtam, hogy jövök
érted...
Nem? - nézett
a csajra ilyedten
-
Nem... - mosolygott Zsu
-
Nem?? - nézett
ilyedten a lányra,
majd mintha egy picit megnyugotdott volna a lány
mosolyától
-
6-ra beszéltük
meg... De sebaj! Legalább
lesz még
egy kis időnk
egymásra!
- mondta Zsu, majd egy könnyed
mozdulattal behúzta
a srácot
a házba
-
Mit tervezel? - mosolygott a srác
-
Hmm... Majd meglátod!
- lökte
a kanapéra,
lesmárolta
majd levette róla
a pólót,
mert a pulcsit Gustav sikeresen a kocsijában
hagyta, amit a csaj egyáltalán
nem bánt.
*Elyéknél*
-
Ely... - közeledett
Tom a csaj felé
kaján
mosollyal, aki az előbbi
szájrapuszi
után
ismét
az ágyon
foglalt helyett
-
Ajaj... Mit akarsz? - nézte
kedvesét,
aki lassan, mosolyogva közeledett
Elyhez
-
Most csak ketten vagyunk... Nem használjuk
ki ez a soha vissza nem térő
alkalmat? - mászott
Elyre Tom
-
Hmm... De! Igazad van! - mondta Ely, mire Tom büszkén
mosolygott
-
Megyek, és
összepakolok
a szekrényemben...
- lökte
le a srácot
magáról,
majd a szekrényéhez
szaladt
-
Nemááár!
- nyafogott az ágyon
Tom, de ez nem tartott sokáig,
felállt,
és
Elyhez lépett,
megölelte,
és
adott egy psuzit kedvese nyakára
-
Tom... Faterék,
és
Gustiék
is bármikor
hazaérhetnek...
Na meg Nitáék
is! - mondta Ely
-
Úgyis
kopognak... - mondta a srác,
és
lassan elindult a csajjal az ágy
felé
-
Ahha... Persze... Ismerik is a kopogást...
- mondta Ely, de már
az ágyban
voltak, amit csak most vett észre
Ely
-
Ezt meg hogy csináltad??
Észre
sem vettem, hogy már
itt vagyunk! - döbbent
le Ely, miközben
kedvese arcát
nézte
-
Ügyesen!
- mondta Tom, majd vadul csókolni
kezdte a lányt,
akin hála
a srácnak
egyre kevesebb ruha volt, majd magáról
is letornázta
a felesleges dolgokat...
*
30 perccel később
Gustavéknál*
-
Zsu... - lihegett a srác
-
Mondd... - mosolygott rá
-
Szeretlek! - mosolyodott el Gusti
-
Én
is! - lihegett a csaj is, majd adott Gustavnak egy csókot,
de akkor zajt hallottak az ajtó
felől,
majd a kilincs megmozdult
-
*ilyedten Zsuranéz*
Kiez??? - kérdezte
suttogva Gustav
-
Nem tudom! - válaszolt
halkan Zsu
-
Zsu! Engedj már
be!!! - üvöltözte
kintről
Chris, miközben
a bejárati
ajtót
verte
-
Ahh... Csak Chris... - nyugodt meg Zsu, majd lassan feltápázkodott,
és
magára
kapott pár
cuccot
-
ZSU!!! - rugodt az ajtóba
Chris
-
Nyugi van öcsikém!
Megyek már!
- kiabált
vissza Zsu, és
megvárta
amég
Gusti is felöltözik,
majd kinyitotta az ajtót
-
Na végre!
Hello! - lépett
be dühösen,
majd kezelt Gustival
-
Szia! - mondta Gusti, mosolyogva
-
Öhm...
Lassan induljunk? - kérdezte
Gusti
-
Nem ártana
lezuhanyoznunk... - mosolyodott el a csaj
-
Hova mentek? - kérdezte
Chris
-
Gustavékhoz...
- felelt a csaj
-
Okéééés!
- mondta Chris, majd felment a szobájába,
és
magára
zárta
az ajtót
-
Imádni
való
tesód
van... - mondta Gusti mosolyogva
-
Hát
nekem nem ez jut róla
legelőször
az eszembe... - fogta kézen
a srácot,
majd Zsu szobályába
mentek, azon belül
pedig a fürdőbe
*Elyéknél*
-
Tom Kaulitz! Mostmár
lenyugodhatnál...
- mondta lihegve a csaj
-
Ugyanmár..
Még
van időnk...
- felelt nyugodtan a srác
-
Én
is szeretlek... Na mássz
le rólam!
- bújt
ki a srác
alól,
majd a ruháit
szedegette össze
a földről,
és
elindult a fürdőbe,
Tom pedig utána,
de hiába,
az ikremnek több
esze volt, mert bezárta
az ajtót,
így
a srácnak
nem volt más
választása,
mint a Bill szobályában
levő
fürdőt
használni.
*nálunk*
-
Meg lehet kezdeni a beszállást!
- jelentették
be a hangosbemondón
-
Köszönöm
Istenem! - kulcsoltam össze
a kezem, miközben
felnéztem,
amin Bill mosolyogni kezdett, majd a cuccokért
nyúltunk,
és
elindultunk a gép
felé
*Georgnál*
-
Nos itt is volnánk...
- segítette
ki kedvesét
a kocsiból
-
Cuki ház!
- mondta, miközben
levette a napszemcsijét,
majd elindultak a házba
*Gustavéknál*
Zuhanyzás
után
Zsu keresett egy papírdarabod,
és
felírta
rá,
hogy az öccse
mit, és
hol talál,
na meg hogy melyik számon
tudja elérni.
Felragasztotta Chris szobájának
ajtajára,
majd a kocsi felé
vették
az irányt.
-
Nem lett volna egyszerűbb
elmondani neki? - nézett
kedvesére
a srác
-
Nem... Mert akkor fél
óráig
verhettem volna az ajtót,
hogy észrevegyen...
- mondta a lány,
majd útra
keltek xD
*nálunk*
Sikeresen
felszálltunk
a gépre,
majd nemsokára
már
útban
is voltunk Németország
felé.
Billnek nem kellett sok idő,
elaludt... Nem csoda... Szegénykém
nagyon fáradt
volt... Én
pedig úgy
döntöttem,
hogy egy kicsit olvasok, és
ha megunom akkor pedig követem
kedvesem példáját...
*Elyéknél*
-
Tom! Kész
vagy? Megjöttek
Georgék!
- kopogott Bill fürdőszobájának
ajtaján
Ely, de nem jött
válasz
-
TOM! - ütött
az ajtóra
egy nagyobbat, mire a srác
hátulról
elkapta, és
magához
ölelte
-
Te aljas dög!
- fordult meg, hogy Tommal szemben legyen, majd megcsókolta
-
Na gyere... Kíváncsi
vagyok... - húzta
magával
kedvesét
Tom, egészen
a konyháig,
ahova pont akkor léptek
be Georgék
-
Öhm...
Szivem... Ki ez a csaj? Elfelejtetted hazaküldeni
a takarítót?
- nézett
végig
Elyn Amanda, majd Georgra pillantott
Ely
próbálta
leplezni a dühét,
de hiába
Tom jól
érezte
a kézszorításán.
-
Kicsim... - nézett
rá
szépen
Tom, hogy még
bírja
egy kicsit
-
Még
egy beszólást
megvárok,
utána
készítek
Nitának
vörös
parókát...
- utalt Ely Amanda hajszínére,
és
hogy megkopasztja
-
Nyugíííí...
- adott Ely arcára
egy puszit kedvese
-
Nem... Ő
a lányom...
- mondta Georg, egy kicsit félve
-
Ő??
- mutatott Elyre egy fintor kíséretében
-
Gyere kicsim... - húzta
magával
Tom Elyt, mielőtt
az ikrem kinyírta
volna Amandát
-
Én
megölöm!!!
- mondta Ely, miközben
Tom becsukta a szobájuk
ajtaját
-
Nyugi szivem... Ez csak átmeneti
"állapot"...
- próbálta
nyugtatni Elyt, sikertelenül
-
Gondoskodom róla,
hogy az legyen! - mondta Ely vérben
forgó
szemekkel, majd kiment a kinti fürdőszobába.
*Gustavéknál*
-
Kié
ez a kocsi? - nézett
Zsu Gustira, mikor a srác
leparkolt a ház
előtt
-
Georgé...
Állítólag
ő
is ma mutatja be a barátnőjét...
- mondta a srác
-
Értem...
- hallgatott el a csaj, majd kiszálltak
a kocsiból,
és
elindultak a házba
*Georgnál*
-
Gyere menjünk
fel a szobámba...
- mondta Georg
-
Okés...
- topogott mellette a csaj
Ahogy
Gustiék
beléptek,
senkit sem találtak
a nappaliban, így
elindultak az emeletre, Elyékhez.
Georg szobája
előtt
mentek el mire Amanda megszólalt...
-
Ezek ilyen gyorsan sokasodnak??? - rinyált
a csaj
-
Igen... Sokszor mondtuk Georgnak, hogy b*ssza meg, és
hát
szaporodik... - mondta Ely mosolyogva, majd a szobájába
ment
-
Imádom
offolni ezt a libát!
- lépett
be boldogan Ely, majd meglátta
Gustit, és
Zsut
-
Szija! - köszönt
Zsu
-
Szijaaa! Te vagy Zsu? - ment hozzá
közelebb
-
Igen... Te pedig biztos Ely vagy! Gusti sokat mesélt
rólad!
- ment közelebb
Elyhez, és
3 puszival köszöntek
egymásnak
-
Amm... Milyen libáról
is beszélsz?
- nézett
Elyre Gusti
-
Ááááh!
Csak Georg csajáról...
- legyintett az ikrem
-
Ahhha... Mert? - nézett
továbbra
is hülyén
Elyre
-
Mert nem különösebben
kedveljük
egymást...
- válaszolta
egy 200 wattos mosoly kíséretében
Ezek
után
Elyék
jól
eltársalogtak,
és
Georgék
sem léptek
ki a szobából.
1
óra
múlva
megérkeztünk
Németországba.
Hívtunk
taxit, és
már
úton
is voltunk haza.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése