Georg Papa Lányai 13. rész =D

Halihó!

Ahogy komiban ígértem itt is vagyok egy G.P.L. résszel, és szeretnék külön köszönetet mondani a leghűségesebb és legaranyosabb olvasómnak Cseh Annamáriának! =)

Kösziiiiiiiii, hogy mindig itt vagy! ^^ ♥

Georg Papa Lányai 13. rész

- Nem... az ott... Vanda... - én

- B*ZDKI!!! - Ely, és én, mert akkor épp egymással voltak elfoglalva

- Én kinyírom!!! - én, mint egy félőrült

- Segítek! - Ely

*Billéknél*

- *felébred* Mi történt? Úúú de fáj a fejem... - Bill, miközben felült az ágyon, és körbenézett

- Hmm... Semmi extra... Aludj tovább... - Vanda, miközben tök kócosan ránézett

- Oké... - Bill, majd elfordult, de hirtelen visszanézett

- JÉZUSOM!!! Mit csináltunk??? Megcsaltam Nitát??? - Bill, hisztérikusan

- Ahha... - Vanda, mosolyogva

- De hogy történt???? - Bill

- Egy kicsit túl sokat ittál... - Vanda

- Úristen! Ezt Nita nem tudhatja meg!!! - Bill

- Már késő... - Vanda

- Mi?????!!!!! Hogy???? - Bill

- Felvettem videora, és elküldtem neki... - Vanda, nevetve

- Basszus! - Bill, majd felugrott az ágyból magára kapott egy boxert, és elindult lefelé a lépcsőn

- Halííííí... - srácok

- Pakoljatok! Utazunk! - Bill

- Igen?? És hová??? - Georg

- Nitáékhoz! - Bill, majd elmondott nekik mindent

*nálunk*

- Hugi... Nyugi... - Ely

- Nem tudok megnyugodni! HOGY KÉRHETSZ TŐLEM ILYET???!!! - én

*2 nappal később*

- Szivem!!! - rontott be Bill a "házunkba"

- Bill ha nem mész ki innen akkor esküszöm, hogy arcon csaplak mint részeg cowboyt a kocsmaajtó! - én, idegesen

- Szija... Nita... - jöttek be a többiek is

- Kifelé!!! - én

- Kicsim... Vanda leitatott... Esküszöm, hogy csak téged szeretlek, és szándékosan sosem csalnálak meg! - Bill

- Na kifelé!!! - én

- Nah! Hallotátok nem?! Induljatok oszlásnak, mint a kéthetes hulla. - Ely xD

- Kicsim... Ugye megbocsájtassz? - Bill

- Annyi esélyed van rá, mint háromlábú sünnek a hatsávos autópályán... Na kifelé innen!!! - én

- Lehet, hogy nem maradunk bent... De nélküled nem megyek el innen!!! - Bill, majd a srácokkal együtt leléptek

*este kint a mezőn /Bill & Tom/*

- Ezt jól megszívtad... - Tom

- Kössz Tom, hogy emlékeztetsz rá... -.-" - Bill

- Most nem azért mondom, de tényleg! - Tom

- Hjajj... Tudom... - Bill

*másnap reggel nálunk* /Georg, és Gusc. is bent aludt nálunk, rájuk nem haragudtam/

- Jóreggelt... - jött le Ely

- Neked is... - bámultam ki az ablakon, és mosolyogtam

- Mi az? Mit nézel? És mitől van ilyen jó kedved? - Ely

- Nézz ki az ablakon, és megtudod... xD - én, miközben odaengedtem Elyt is (Billt, és Tomot néztük)

- *nevet* - Ely

- Na mostmár érted? - én, mosolyogva

- Ez jobb, mint egy valóság show... xD - Ely

- Halíííh, mit néztek? - Georg, mert ők is felébredtek a nevetésre

- Nézz ki, és meglátod... - én, majd Georg, és Gusc. is kinézett, és immár együtt figyeltük az eseményeket

*kint Billnél, és Tomnál* xD

- Hmm... - Bill, miközben körbenézett

- Szija édesem... - én

- Nitus... Megbocsájtottál?? - Bill, mosolyogva

- Ühüm... - én, majd megcsókoltam

- Mondd, hogy nagyon szeretsz... - Bill, mosolyogva miközben megölelt

- Beeh... beeeh... - ""én"" xD

- *ébredezik* - Bill

- *meglátjahogyakecskenyalogatja* *sikít* *ilyedtébenarrábbugrik* - Bill

- Héé tesa... Minden oké? - ment oda ikréhez Tom

- Nem! Megrontott egy kecske, és Nita nem áll velem szóba! - Bill, hisztisen

*bent náluk*

- *szakadnakanevetéstől* - Ely, és én

- *fetrengenekanevetéstől* - Georg, és Gusc.

- *mársírnakanevetéstől* - Ely, Georg, Gusc., és én xD

- Mostmár megbocsájtassz neki? - Georg, miközben még mindig nevetett

- Tök ártatlan a gyerek... - Gusc. aki szintén még mindig nevetett

- Persze... Egyenként a lavina hópelyhei is ártatlanok... -.-" - én

- A rokonaid azt mondták, hogy ha kinézel akkor meg lehet állapítani, hogy esni fog, vagy nem... Ez igaz? És ha igaz akkor meg hogy? - Georg

- Igen... Ez egyszerű! Ha látod ott azokat a hegyeket, akkor esni fog. Ha nem, akkor esik. xD - Ely, és én

- Áááh! De hülyék vagytok! xD - Georg

- *nevet* - Gusc.

- Ha az embereknek a hülyeségtől tüsszenteniük kellene, akkor nektek most olyan szénanáthátok lenne... - Gusc.

- Tudjuk! - Ely, és én

- Öhm... Nem látom a hegyeket... xD - Georg

- Akkor 2 lehetőség van... - Ely

- Jah... Nyisd ki a szemed, vagy... - én

- Eski az eső... - fejeztük be Elyvel

- Öhm... eski az eső... - állapította meg Gusc. xD

- Szegények... engedd már be őket... - Georg, az éppen akkor a ház felé szaladó ikrekre nézett

- *Elyrenéz* - én

- *kinyitjaasrácoknakazajtót* - Ely

- Jujj köszi... - Bill, és Tom

- Tessék... Meg ne fázzatok... - én, majd odadobtam nekik 1-1 törölközőt

- Köszi... - Bill, és Tom mosolyogva

- Olyan rosszul érzem magam... Tudod itt belül... - Bill, majd a szívéhez tette a kezét

- Hát igen... A lelkiismeret az, ami akkor fáj, ha minden más testrészed jól érzi magát... - Ely, és én

- Igen... xD - Bill

- Hjajj Bill, mi lenne veled nélkülem?! - én, majd odamentem, és megöleltem

- Nem haragszol? - Bill, mosolyogva

- Egy kicsit... - én

- De ugye ez nem csak egy álom...ééés...ugye...nem vagy kecske?? xD - Bill

- Ehm... Nem... xD - én

- Akkor jó... - Bill, majd magához ölelt

- De azt előre kijelentem, hogy Vandát totál ki fogom idegelni... - én

- Khm khm... -.-" - Ely

- Jójó... Akkor idegeljük... xD - én

- Nah azért! xD - Ely, egy 200 wattos mosoly kíséretében

*2 nappal később*

Hazamentünk, ahol Vanda várt minket...

- Szíííííja drága testvérkém... - öleltem meg xD

- Úristen! - srácok, és Ely

*pár órával később lent az ebédlőben*

- Olyan furi a hajad... Mért nem változtatsz rajta? - én

- Pl. ? - Vanda

- Például megmoshatnád. Így úgy nézel ki, mint egy amputált láb... - Ely xD

- *szakadanevetéstől* - én

- Annyit előre leszögezek neked Ely, hogy a következő "családi" megbeszélésen én leszek a láthatatlan ember... - én

- Szerintem, és is az leszek! xD - Ely

- Most meg mért piszkálsz?! - kezdett el nyafogni, és hisztizni Vanda

- Mert, ha nekem ilyen szétsminkelt ráncos arcom lenne, mint neked, beperelném anyámat! - Ely

- De nemáááár méééért? - Vanda

- Mert olyan vagy, mint egy csésze... - Ely

- Igen? És az milyen? Kemény? - Vanda xD

- Nem... Aljas, és nagy fülű... xD - én

- *sikít* Elegem van... - Vanda

- *leszaladalépcsőn* - Tom

- Vanda! Adsz egy képet magadról? - Tom, mosolyogva

- Öhm... Persze... - Vanda, miközben kajánul mosolygott

- *gyilkospillantássalTomranéz* - Ely

- Köszi... Meg akarom vele ijeszteni Gustit... - Tom, majd amilyen lazasággal leszaladt olyan lazasággal ment vissza xD

- *sikít* ELEGEM VAN! ELMEGYEK!!! - Vanda, majd felment a szobájába összepakolni, és lelépett

- Végre megszabadultunk ettől a hisztis kiccsajtól... - Ely

- Jajah! - én

*pár nappal később*

- TOM KAULITZ TRÜMPER!!! - üldözte Georg, Tomot

- Kapj el ha tudsz!!! - Tom nevetve miközben a konyha felé vették az irány, majd Tom át akart szaladni a folyosón ahol épp azelőtt mostunk fel Elyvel

- Srácok NE!!! - Ely, és én, de már késő volt

- *sikít* - Tom, mert elcsúszott, kicsúszott az atón, és egyenesen ki az udvarra, majd őt követte Georg is xD

- *lejönnek* Jézusom mi volt ez? - érdeklődött Bill, miközben Gusc. is hegyezte füleit

- Likvidáltuk az ellenséget... xD - Ely, és én

- ??? - Bill, és Gusc., majd Georg, és Tom tiszta sárosan, és pár gazzal a nyakukban beléptek az ajtón

- *hatásszünet* *szakadnakanevetéstől* - Bill, Gusc., Ely, és én xD

- Betörők ellen hatékony... - Gusc., még mindig nevetve

- És ellenetek is! - Ely

- Mért nem jutott ez akkor eszünkbe, amikor Vandát akartuk eltüntetni?! xD - én, majd ismét nevetésbe törtünk ki

*pár órával később a nappaliban*

- Tom... Te majd meg akarsz házasodni? - Ely

- Nem tudom... A házasság olyan bűn, hogy még az egyház is megtagadja a feloldozást. - Tom

- Hát... A férj olyan valaki, aki túl sokáig kísértette a szerencséjét. - Georg xD

- Te már csak tudod, mi?? xD - Ely, és én

- Bill te mit gondolsz? - én, miközben az említett személyre néztem

- Öhm.. Mi? Bocsi nem figyeltem... - Bill, miközben visszazökkent a "valóságba"

- Oh bazz! Nem hiszem el, hogy több millió spermium közül pont te voltál a leggyorsabb. - Ely, majd elkezdtünk nevetni

- Kössz Ely... - Bill

- Hát Bill, én sem értem, hogy hogy értél engem utol... xD - Tom

- Hjajj Tom! Örülj neki, hogy nem olyan messze laksz, mint amilyen hülye vagy... - Ely

- Mert? - Tom

- Mert akkor sosem érnél haza! xD - Ely

- Ez igaz! xD - Bill

*másnap délután* (gyorsan telik az idő xD)

- Ely... - Tom

- Nita... - Bill

- Mivan? - Ely, és én xD

- Segítetek rajtunk? - Bill, és Tom

- Jajj nekünk... Miben? - Ely, és én

- A komunikációs készségünket kell fejlesztenünk, ezért interjút kell most valakivel készítenünk... - Bill

- Aha... Sok sikert. - Ely, és én, majd távozni akartunk

- Nemáááár... - Bill, és Tom

- Mit adtok cserébe? - Ely, miközben hátraforult

- A ma éjszakát... - Tom, egy kaján mosoly kíséretében

- Hmm... Én benne vagyok... - Ely

- És te? Mit ajánlassz nekem? - én, miközben ránéztem Billre

- Ugyan ezt! - Bill, mosolyogva

- Oké!!! - Ely, és én

- Milyen gyorsan beleegyeztetek... - Tom

- Igen de tudjátok mért?! - Ely

- Öhm... Miattunk? - Bill, és Tom

- Nem... xD - Ely, és én

- Akkormeg?? - Bill

- Tudjátok... Ugyan vétkezni emberi dolog... De isteni érzés. - Ely, és én

- Na akkor kezdjük... - Bill

- Oké. - Ely, és én

- Mit gonoltok a pasikról? - tette fel az első brilliáns kérdést Bill

- A férfiak intelligensek, a Föld pedig banán alakú… - Ely, és én xD

- Ehm.. Köszz... - Bill, és Tom

- Mit gondoltok, ha meghaltok akkor hova fogtok kerülni...? A mennybe, vagy a pokolba...? - Bill

- Ez annyira eggyértelmű... - Ely

- A mennybe? - Tom

- Hát persze, hogy a POKOLBA! - Ely, és én

- És mért? - Bill

- A mennyben van csoki?? xD - Ely, miközben Tomra nézett

- Öhm... Honnan tudjam...?! Mért? - Tom

- Ha a Menyországban nincs csoki, akkor nem megyek! - Ely, mint egy 2 éves, majd bedobott egy műdurcit xD

- És te Nita? - Tom

- A menyországban ugyan jobb a klíma... De a pokolban több az ismerős... xD - én

- Mit gondoltok egyes emberekről? - Bill

- Minél több emberrel találkozom, annál jobban szeretem Gugut (kutya). - Ely

- Általában mindenkit hülyének tartok, de sokakról még rosszabb a véleményem. - én

- Mért törtök mindig borsot Georg orra alá? - Tom

- Mert könnyebb bocsánatot kérni utána, mint engedélyt előtte. xD - Ely, és én

- De b*zz, milyen kérdések ezek?? - Ely

- Olyanok, mint aki írta... -.-" - Bill

- Mert ki írta? - Ely

- *Tomranéz* - Bill

- Héé! Nem csak én!!! Te is!!! xD - Tom

- Tom! Ha a hülyeséged forgó mozgássá lehetne átalakítani, bezárhatnák Paksot. - én

- Na szijasztok gyerekek... - Georg xD

- Csőőő - Ely, és én

- Nah kiheverted a múltkori esést?? - Ely

- Szerinted?? - Georg, miközben nevetve ránézett Elyre

- Nem... xD - Ely

- Azt a kis esést... Hát nagyanyám nagyobbat üt... - Georg

- Akkor jó erőben lehet... Boxol??? xD - Ely

- Hjajj, ha olyan magasak lennétek, mint amilyen hülyék, akkor a hónotok alatt dörögne az ég! xD - én

- Hjajj Nita! Te olyan hülye vagy, hogy felfelé esel a lépcsőn! xD - Ely

- Igen?? xD Deügyes vagyok... xD - én, majd hülyülésképp elkezdtünk verekedni Elyvel

- Őrültek! xD - Bill, nevetve

*pár nappal később a buszmegállóban* /elmentünk Elyvel vásárolni/

- Jöjjön már az a rohadt busz!!! - Ely, mint egy idegbeteg

- Ott jön! - én

- Tényleg?? - Ely, mosolyogva

- Nem... xD - én

- Hülye köcsög!!! - Ely

- Úgyérted, hogy "népművészeti agyagedény"? xD - én

- Igen úgy! xD - Ely

- Érzem, hogy jön a busz... - Ely, miközben "látnoki" képességeivel jósolni kezdett

- Isten beszéljen belőled... xD - én, majd TÉNYLEG jött a busz

- Köszönöm szépen a jóslásodat Ely Geller... xD - én, majd felszáltunk a buszra

*pár percel később*

- Jónapot kívánok jegyeket bérleteket! - szállt fel egy nagydarab ellenőr

- Lásd megjött a dementor... - Ely, egy fintor kíséretében (Harry Potter-ből neveztük el az ellenőrt a haverjaimmal dementornak xD)

*miután leszáltunk a buszról*

- Tudod Nita... A víziló nagy állat... Büdös a szája, de mégsem mondja hogy "jegyeket, bérleteket"... - Ely, miközben gondolkozó fejet vágott

- Igaz! xD - én

- Kérsz inni? xD - én, miközben Elyt kínáltam

- Nem kössz... - Ely

- Nekem 8! xD - én, majd elkezdtem inni, de egy srác nekem jött, és sikeresen leöntöttem magam

- Óóóh, hogy a rendőr rajzoljon körbe! - én

- ??? - Ely

- Érted egyáltalán, hogy mit "susogok"? xD - én

- *bólogat* Nem... xD  - Ely

- Nah, akkor mind1... - én

*otthon*

- Na csőőő... - jött oda hozzánk Tom, majd elkezdett kacérkodni Elyvel, aki egy könnyed mozdulattal arrébblökte

- Há' mit vállalsz?! - Tom, ""felháborodva"", miközben mosolygott

- Nekem pezsegsz kicsi Plusz? xD - Ely

- Háháá! Most megvagytok!!! - jött oda Georg xD

- Miva'? - Ely, Tom, és én

- Lefüleltelek titeket!!! - Georg (a kacérkodásra, és a hülyülésünkre gondolt) xD

- Ekkora lokátorokkal nem nagy kunszt... xD - én

- Héééé nem is nagyok a füleim!!! - kezdett el hisztizni fater

- *leérnek* - Bill, és Gusc.

- Kérdezhetek valamit? Ezzel hány adót tudsz befogni?? xD - Ely, miközben Georg haját "félrefésülte", majd a fülére mutatott

- Néha még az ürszondát is... xD - Tom, nevetve

- Na ezt már nem!!! Tiszteletet követelek!!! - Georg, miközben próbálta visszatartani a nevetést

- Bocs kicsi Frodo nincs nálam a gyűrűd... xD - én, majd mindenki, még Georg is nevetésben tört ki

- Na higgadjatok le... xD - szólt közbe Gusc.

- Tom fejezd be a hülyülést, és irány a konyha! - parancsolt Bill az ikrére, majd követte az imént említett személyt

- Öhm... Ezek mit terveznek a konyhában? - Ely

- Ma ők főznek... - Georg

Hmmm...

Khm Khm... Érdeklődés hiányában a holnap elmarad...

Nyugi csak vicceltem! =)

A holnap megmarad, viszont a részek feltöltésem ÁTMENETILEG elmarad. Az utóbbi 3 bejegyzéshez nem érkeztek kommentek. Egy sem. =( Látom, hogy mennyien olvassátok a bejegyzéseket, de örülnék neki, ha hagynátok nyomot, hogy itt voltatok, és hogy milyen véleménnyel vagytok az aktuális írásról, bejegyzésről, vagy akármi más. Kérdést is tehettek fel, nem szükséges csak e-mailt írnotok, vagy a facebookot használnotok (már aki ismeri az én privát face-emet).

Jessie történetét is láttam mennyien olvastátok, akárhányszor feltöltöttem, és most mikor elérkezett az utolsó rész, a 2. évadot addig NEM TUDOM hozni nektek amíg nem érkeznek kommentek rá. Ikrem egyszerűen addig nem küldi nekem át. Nekem meg nincs meg a gépen a teljes és amúgy is tiszteletben tartom, hogy ő szeretné megszabni a részeket. Elvégre a tesóm. Mernék mást tenni?

Nos mára ennyi lettem volna. 3-4 napig még garantáltan leszek gépközelben, DE utána lehet hogy 1-2 hétig eltűnök, mert elég kórházgyanús a helyzetem. Szóval várom a véleményeiteket, vagy bármi mást. =)

Szeretlek titeket! Pussz!

Reden... ;)

Vágyak 17. rész =D

Halihó! 

Tudom vasárnapra ígértem, de akadtak kisebb-nagyobb gondok amik 

miatt nem sikerült feltöltenem. Ezer bocsánat. :/
De most elhoztam nektek a befejező részt, és Jessie üzenetét. Ui.: A 2. évad még ennél is izgalmasabb, szóval ne fogjátok 

vissza magatokat a kommentekkel. :)
Puszi: Nita

Kedves Olvasó(k)!

Ez az évadzáró, és ha szeretnétek olvasni a többi évadot is, 

akkor csak egy dolgotok van. Kommentáljatok!

A második évad részekre osztásán akkor kezdek majd el dolgozni, 

ha legalább 3 hozzászólás érkezik, és az is lehetőleg több 

legyen 10 szónál.

Köszönettel Jessie.

Remélem tetszett.

xoxo

Vágyak 17. rész

- Cssss. - fogta be a szám.

- Jól van Kaulitz. Törődtem veled, most már, hagyj készülődni. - álltam fel nehézkesen.

- Ne hagyj itt! - nyúlt a kezem után, de én gyorsabb voltam és elhúztam azt. - Gonosz vagy.

- Ígérem, mindjárt jövök. - pusziltam meg, és gyors mentem fürödni.

Amikor már végeztem fürdéssel, bementem Tom szobájába, ő még ott volt. A cuccát is kikészítette már, meg minden. Öltöny. Úristen, de durva lesz.

- Látom kész vagy. - mért végig, hisz csak törölköző volt rajtam.

- Vigyázz Tom, mert kifog esni a szemed. - guggoltam le a bőröndöm mellé.

- Szerintem megéri. - folytatta a bámulásom.

- Fejezd már be. - mentem a szekrényéhez és felvettem az egyik pólóját, így meg tudtam szabadulni a törölközőtől majd vettem fel fehérneműket. - Boldog vagy? - ültem az ölébe.

- Teljes mértékben. - vigyorgott.

- Rossz, aki rosszra gondol, Tom! - ráztam meg a fejem.

- Most az egyszer nem gondoltam semmi rosszra, de ha már itt tartunk.. - mondta.

- Menj fürödni, jó? - álltam fel az öléből, és kivettem a hajamhoz szükséges kellékeket a bőröndből.

- Megyek is! - durcizott és kiment a fürdőbe.

Fél óra múlva Tom már a szobában tartózkodott.

- Még mindig haragszol? - kérdeztem, miközben a hajamat szárítottam.

- Válaszolj már! - néztem a tükörből. - Olyan makacs vagy! - kapcsoltam ki a hajszárítót és Tomhoz mentem. Elfordult. - Mire jó ez? - karoltam át a nyakát, és próbáltam megpuszilni több kevesebb sikerrel. - Haragszol még? - kérdeztem ismét. Nem válaszolt. - Úgyis megbocsájtasz. - mosolyogtam és szájon pusziltam.

- Tudod, hogy az egyik kedvenc pólóm van rajtad? - kérdezte.

- Most már tudom. - csókoltam meg. Elhúzta a fejét.

- Tudod, hogy rajtad nem lehet eligazodni? Először azt mondod törődjek veled, most meg egy csókot sem engedsz. - tettem csípőre a kezem. - Mi a baj? Hm?

- Alig voltunk együtt ez alatt az egy hét alatt. - túrt bele a hajamba és megcsókolt, de nem úgy mint máskor, ez több volt annál.

- Gyertek enni! - szólt Simone a konyhából.

- Menjünk reggelizni. - bújtam ki Tom, későbbi öleléséből.

- Nita, ébredj! - puszilgatta Bill kedvesét.

- Nem akarok! - húzta magára a takarót.

- Már Tom és Ely is megfürdött és csak két és fél óra van az indulásig, szóval kellj fel! - húzta ki az ágyból.

- Rendben. - mondta és ők is elindultak reggelizni.

Szendvics, joghurt, péksüti, müzli, mindent amit eltudsz képzelni volt az asztalon. Én személy szerint egy müzlis tálba tettem joghurtot és müzlit, az volt a reggelim, a koleszba is mindig ilyet ettünk és rászoktam. Tom vagy három szendvicset lazán bevágott, nem tudom mennyit evett a harmadik után már nem számoltam. Simone azt mondta, hogy ők már reggeliztek Gordonnal. Billék meg akkor értek ki, amikor mi már végeztünk.

- Tudod, nem valami jól reagáltál a reggeli előtti dologra. Nem erre számítottam. - vallotta be.

- Tom, nem tudom mit kéne tennem, vagy mit nem. Ez annyira zavaró. Nem tudom mi a helyes és mi nem az. Sajnálom. - ültem le az ágyra.

- Mond el, ha valami baj van. - guggolt le elém.

- Nincs semmi baj, csak... - fordultam el.

- Csak? Kaptál valami levelet? Megfenyegettek? Mi történt? - fordította vissza a fejem, aggodalom csillogott a szemében.

- Ez egyszerűen nem megy. Ez a mindenki ismer, de utálnak. Már nem tudom mit kéne csinálnom, hogy valami is rendbe jöjjön. - magyaráztam.

- Sajnálom Ely, az én hibám. - ült le mellém és megölelt.

- Nem a te hibád. Volt egy vágyam, valóra váltottam és ugye bár valamit valamiért. Megkaptam a világ legjobb gitárosát, cserébe az emberek véleményéért. Szerintem jól döntöttem. - bújtam hozzá. - Mi lesz a mai nap után?

- Biztos lesz ott pár lesifotós, de ne aggódj. Minden rendben lesz. Bízz bennem. - simított ki egy kosza tincset az arcomból.

- Nem is értem, hogy miért henyélünk itt! Már rég készülődni kéne. - pattantam ki az ágyból és leültem a tükör elé, hogy kezdjek valamit a hajammal.

- Ezt már szeretem. - puszilt a nyakamba és elkezdett készülődni.

Fél óra múlva kész lettem a hajammal. Fél óra múlva Nita kész lett a fürdéssel. Billnek is kellet fél óra, majd készülődtek ők is. Már csak egy óra volt hátra. Felöltöztem, sminkeltem és kész is voltam. Billékre kellett várni egy kicsit, hisz ők sokáig aludtak, de délre már a templomban voltunk. A lagzi teljes mértékben jól telt el, nem történt semmi olyan, aminek nem lett volna szabad. Hajnali egy körül Tommal hazamentünk.

- Miért nem kaptam egész nap alatt egy puszit sem? - nézett rám.

- Nem illik, esküvőn. - feleltem.

- Most sem szeretnél adni? - vonta fel a szemöldökét.

- Nem igazán. - szálltam ki a kocsiból, hisz megérkeztünk.

- Gonosz vagy. - jött utánam.

- Még mindig nem kapok? - kérdezte a szobájában.

- Nem érdemled meg! - mosolyogtam rá.

- És hogy érdemelhetem ki? - tette a kezét a derekamra.

- Még gondolkodom rajta. - vettem le a kezét.

- Az sok idő. - hajolt le hozzám.

- Nem tudsz várni? - néztem a szemébe.

- Sajnálatos módon nem. - puszilt a nyakamba.

- Kár. - húzodtam el.

- Tudod, hogy gonosz vagy? - állt meg.

- Tisztában vagyok vele. - löktem az ágyra.

- Ejnye Ely. - vigyorgott Kaulitz.

- Mondd. - mosolyogtam.

- És még én vagyok a rossz? - húzott az ölébe.

- Nem is én. - csókoltam meg...

Másnap:

A berlini reptéren vagyunk. És ismét vége? Már megint? Mi lesz otthon? Tudni szeretném, de nem akarom átélni. Miért nincs egy távirányító, amivel meglehetne állítani ezt? Kell egy ilyen. Ha hazaértem, hány ember fogja még az én pártomat fogni? Hány újság lesz, ahol magunkat fogom látni? Miért kellett, hogy vége legyen? Ha felhívom, majd, hogy milyen rossz dolog történt velem, vagy Nitával, mit fog tenni? Csak ideges lesz, elront dolgokat. Hiányzik az nekem, hogy én legyek a hibás? Hát nem. Miért csinálom? És Nita, ő hogy viseli? Ránézek a mellettem ülő lányra. Mi fog vele történni? Mégis mi lesz nyárig? Mire hazaérek már magántanuló leszek. Visszahúz a szívem, de az eszem azt mondja, ne hagyjam egyedül Nitát. Ha tényleg ez a történet is a mi kezünkben lenne, akkor mi történne? Biztos minden más lenne az esküvő után. Egy hetet se kaptunk tőlük. Van hat hónapom, hogy mindent eldöntsek. Kimehetnék a srácokhoz és akkor talán minden rendben lenne. Vagy csak nagyobb botrány keletkezne? Senki sem tudja. De ha nem megyek ki, akkor fenyegetésben kell, hogy éljek. Mi a helyes út? Oldalra néztem. Nita engem bámult.

- Min gondolkozol? - törte meg a köztünk lévő csendet.

- Azon a nagyon sok miért-en. Annyira bosszantó, hogy több száz megválaszolatlan kérdés cikázik a fejemben és egyre sem tudok magyarázatot. Ez, áh a pokolba. - válaszoltam a kérdésére.

- Szerinted nekem milyen? - tette fel a kérdést.

- De rólad legalább nem tudnak! - csattantam fel.

- Igaz. - fordult el. - Nagyon rossz?

- Szerinted? Azt hittem, hogy sok barátom van. Majd jött a római dolog. Mi lett? Senki sem maradt, akiben eddig megbíztam. - néztem ki az ablakon.

- Sajnálom. - foglalta le magát valamivel.

- Nem kell sajnálnod, nem a te hibád. - kezdtem írogatni.

Minden elmúlik egyszer, mindenki ezt mondja, de én nem akarom, hogy elmúljon. Most úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki nem kapta meg a plüssjátékot, amit a kirakatban látott. Lehet, hogy a történetnek itt a vége? Valaki adjon nekem válaszokat! Tudni akarom! De jó lesz az nekem? Egy újabb fejezet végéhez értünk. Mikor kezdődik a másik? Annyira optimista vagyok. Miért táplálom a reményt? Azt mondják az hal meg utoljára... Az életem egy könyv, melybe mindenki beleírhat, egy mondatot, egy bekezdést, vagy akár egy fejezetet. Miért nincs olyan rész, amit előre meglehetne mondani? Senki sem tudja a választ. Ezek olyan egyszerűnek tűnő kérdések, de az egyszerű dolgok a legnehezebbek nem igaz? Az élet valóra váltotta az álmom, de a valóságban nem maradt semmim. Döntenem kell...

~THE END OF THE FIRST PART~

Georg Papa Lányai 12. rész =D

Georg Papa Lányai 12. rész

*reggel*

- Mmm... - én

- Jóreggelt... - Bill, majd adott egy szájrapuszit

- Mostmár tényleg jó... - én, miközben szelíden rámosolyogtam

- Fantasztikusan éreztem magam este... - Bill

- Én is... - én, majd magamhoz húztam, és hosszasan megcsókoltam

*pár órával később*

 - Ely, Nita! - Georg

- Mivan? - Ely, és én

- Öhm... Nagy rendetlenség? - Georg

- Igaz... Amit ti csináltatok... -.-" - Ely

- Jajah! - én

- Az lehet, de ti vagytok a NŐK a családban, és nektek kéne rendettartani... - Georg

- Bill nem számít annak? - Tom, miközben ártatlanul az ikrére mutatott xD

- Köszz Tom... -.-" - Bill

- Hihiii xD - Ely

- Na egyszóval... - folytatta volna Georg

- Egyszóval 10 percet kaptok, hogy összepakoljatok, mert ha mi pakolnunk akkor annak nem lesz jó vége...! - Ely, és én

- Mi??? - srácok egyszerre

- Már csak 9 perc és 46 másodperc... 45.... 44... - Ely, és én, majd leléptünk otthonról

*12 percel később*

- Remélem, hogy mostmár rend van... - én

- Jah... Még +2 percet is kaptak... - Ely, majd ahogy mi bementünk a srácok szaladtak ki

- Most interjúra kell mennünk... - Gusc.

- Jah! - Bill, és Tom

- Mire hazaérünk legyen rend... - Georg, majd leléptek

*fent az emeleten*

- *leesikazálluk* - Ely, és én

- Hisz kétszer annyira nagy a felfordulás, mint eddig volt... - Ely

- Ezt még megbánják... - én

- Na gyere... Csináljunk rendet... - én, majd Elyvel elkezdtük a srácok szétdobált cuccait kidobálni az ablakon

*mikor a srácok hazaértek*

- M..Mi... Mit keresnek itt kint a cuccaink? - Tom

- Szerintem a lányok rendetraktak... -.-" - Bill

- Valószínű... -.-" - Gusc.

- Hjajj!!!! - Georg, miközben tiszta ideg volt

*bent*

- Szijasztok! - Ely, és én egy fülyig érő vigyor kíséretében

- Hali... - srácok egy kicsit komolyan

- Mivan? - Ely

- Oooh semmi! Mi lenne? Mit keresnek kint a ruháink?? - Georg, mint egy félőrült

- Rendetraktunk... - Ely, és én mosolyogva

*másnap délután*

- Látom ismét rendetraktatok... - Georg, miközben a srácokkal mosolyogva bejöttek

- Mijaz? Nem is haragudtok, hogy kidobáltuk a cuccaitokat? - Ely

- Ááááh neeeeem... Dehogyis! - Bill, Tom, Georg, & Gusc.

- ??? - Ely, és én

- Háhááá...! - srácok majd előkaptak a hátuk mögül, egy-egy pecabotot, és az ablakhoz álltak xD

- Úristen! xD - Ely, és én, majd a srácok egyenként beszedték a kidobált ruhákat xD

*pár nappal később*

- *ásít* - Ely

- Nemár... Az ásítás ragááááá*ásít*jos.... xD - én

- Azt mondod?! - Ely kómásan

*kopog*

- Hagyd majd kinyitom... - Ely, és én egyszerre, majd elindultunk az ajtó felé

- *kinyitjaazajtót* - én

- Szijamija! - Vanda fülig érő nagy vigyorral, miközben integetett

- Öhm... Szija Vanda... Eltévedtél? - én

- Neeem... Mostantól itt fogok lakni... - Vanda, miközben még mindig vigyorgott

- *hatásszünet* Ne fárassz! - Ely, és én, majd becsaptam az ajtót

- Jött valaki? - ért le Gusc. az emeletről

- Nem... - Ely, és én

- *hangosanhisztizik* - Vanda

- Öhm... Mi ez?? - Gusc.

- Ááááh semmi! xD - Ely, és én

- Lányok... - Gusc. miközben komolyan ránknézett

- Mivan? - Ely, és én

- Ki van odakint? - Gusc. miközben megindult az ajtó felé

- *kinyitjaazajtót* - Gusc.

- Szijamija!!! - Vanda, miközben ezerrel vigyorgott

- *sokkotkap* Úristen!!! *becsapjaazajtót* - Gusc.

- Mijaz? Mit láttál? - én

- Úristen... - Gusc.

- Hát az Istent kétlem... xD - Ely

- Jajah! xD - én

- Tudod mit... Amiért ilyen bátor voltál, hogy ki mertél nézni, kapsz tőlem kávét... xD - én

- Jujj... Köszi... xD - Gusc.

- Szívesen... - én

- Máskor nem... xD - fejezte be Ely

- Olyan aranyos vagy reggelente... - Gusc.

- *sikít* - Bill, majd, mint valami félőrül szaladt ki a szobályából

- Jézusom szivem! Minden oké? - én, miközben letettem Gusc. kávéját az asztalra

- Nem... Olyat láttam amit nem kellett volna... - Bill

- Georgot alsógatyában? xD - Ely

- Nem! Annál sokkalta rosszabbat! xD - Bill

- ÚRISTEN! - Ely, és Gusc.

- *sikít* - Tom, majd ő is sietve távozott a szobályából

- *lecammogalépcsőn,éstisztaideg* - Georg

- NEM MI VOLTUNK! - Ely, és én egyszerre emeltük fel a kezünket xD

- Ha nem ti voltatok akkor ki? - Georg kómásan

- Az a hisztis ripacs! *alépcsőremutatnak* - Bill, és Tom

- Szijamija! - Vanda

- Gusc.... - Ely

- Miaz? Miaz? - Gusc., mert nem látott semmit Billéktől

- Csukd be a szemed, mert rosszat fogsz álmodni... - én

- Wáó de jól nézel ki... - Vanda Billnek

- Na most betelet a pohár! - én, majd elindultam felé

- Hmm Tom... Te is szexy vagy! - Vanda

- *ideges* *nyugodtnakmutatjamagát* Mingyárt jövök... - Ely, majd ő is elindult utána, és sikeresen Bill szobályában kötöttünk ki (emelet)

- Mit akartok? - Vanda ilyedten, mert az ablak felé "tereltük"

- Megszabadulni tőled, és nyugiban élni tovább... - Ely

- És attól hogy kilőktök az ablakon, még nem lesz semmi bajom, mert nem vagyunk olyan magasan... - okoskodott Vanda

- Tudjuk... De azért jól fog esni... - Ely, és én, majd kilöktük Vandát, és visszamentünk a srácokhoz

- Hol van az a kiscsaj? - Tom

- Épp iszappakolást vesz a kertben xD - Ely, és én

- De... Ugye nem voltatok olyan durvák? - Georg

- Miiii? Áh dehogy! - Ely, és én, majd egy visítást lehetett hallani kintről xD

- És hogy jutott ki a kertbe? - Gusc.

- Úgy ahogy bejött a házba... - Ely

- Az ablakon át... - Bill, és Tom meglepő nyugodtsággal

- Gyere kicsim... - én, majd megfogtam Bill kezét, és felmentünk a közös szobánkba

- Hmm... Mit tervezel? - Bill

- Egy kis meglepetést... - én, majd rálöktem az ágyra, fölé hajoltam, és elkezdtük csókolózni

- Szeretlek... - én

- Én is... Nagyon nagyon! - Bill, majd folytattuk a csókolózást

- Mi a baj? - Bill, mert abbahagytam a csókolózást, ugyanis Vanda az ablakon át bámult befelé

- Én esküszöm, hogy kicsinálom!!! - én, majd leszálltam Billről, és lementem a nappaliba

- NITA! - jött le Ely is

- Mivan? - én

- Hova tünt az a hisztis picsa? - Ely

- Ott dekkol az ablakunkban... - én

- És? - Ely

- Mit és? - én

- Mit csinál? - Ely

- Gondolom kukkolja tovább.... Várjunk csak... én tényleg kinyírom!!! - én, majd berontottam a szobánkba, és láttam, hogy Vanda letámadta Billt

- VANDA! AZONNAL SZÁLLJ LE A PASIMRÓL!!! - én, majd nekiestem, és elkezdtünk verekedni

*beér Ely is a szobába*

- Jujj... - Ely

- Segíts már! - Bill, mert próbált minket szétszedni

- Igazad van! Nita tarts ki jövök én is!!! xD - Ely, majd ő is nekiesett

- Nem épp erre gondoltam... -.-" - Bill

- Kicsim... - Bill

- VÁRJ! - én

*1 perccel később*

- Kicsim... - Bill

- VÁRJ! - én

*1 perccel később*

- Kicsim... - Bill

- Tessék? - én, miközben mosolyogva felé fordultam

- Mostmár jobban érzed magad? - Bill

- Igen köszi... Sokkalta! xD - én, majd Elyvel abbahagytuk Vanda szétverését

- ELY! NITA! - Georg miközben Vandára, majd ránk nézett

- Mivan? - Ely

- Mért vertétek meg? - Georg

- Rámászott Billre!!! - én, miközben az említett személyre mutattam

- Igazat mond! - Bill, miközben ártatlanul Georgra nézett

- Nem ajánlom neki, hogy Tomnál is bepróbálkozzon, mert akkor én tényleg kinyírom!!! - Ely, mint egy idegbeteg

- Na jól van Ely-chan, bírj a nagy erőddel... - Georg

- Kössz fater... -.-" - Ely

*pár nappal később*

- Srááácooooook! - Ely, és én egyszerre, miközben a srácokat kerestük

- Míííííííívaaaaan? - kezdtek el utánozni

- Teccék... ^_^ - Vanda

- Nem hozzád szóltunk... -.-" - Ely, és én

- Jólvan na! - Vanda, majd bedobta a "durcit", és felment a szobájába nyávogni xD

- Srácok... Mondanunk kell valamit... - Ely

- Míííííííít??? - Bill, Tom, és Georg

- Állatok... -.-" - nézett rájuk Gusc.

- Ehm... Na szóval... xD El kell utaznunk pár napra... - én

- Nemááár... - Bill, és Tom

- Demáááár! Ne hisztizzetek! - Ely

- Pont, mint az ovisok... xD - én

- Jajam... - Gusc. nevetve

Másnap máris utazrunk Elyvel falura anyánk rokonaihoz akikkel jóban voltunk.

*2 nappal később*

- Nézd... Üzim jött... - én, mert neteztünk

- Úristen!!! Az ott... Az... - Ely, totál ledöbbenve

- Bill... És... öhm... - én, miközben tovább néztem a videot

- Egy mutáns mókus? O_O" - Ely, miközben a felvételt nézte xD