Üdv újra! =)

Halihó drágaságaim!

Tudom, hogy nagyon de NAGYON régen voltam erre, és ezért szégyenlem is magam, de érettségi időszak van, ezelőtt meg mivel magántanuló voltam nekem külön voltak dogák és felelések, és a többi és a többi, DE most jelentem hogy még élek, és NEM TERVEZEM ABBAHAGYNI az írást, de jelenleg még nincs rá időm. Amint lemegy ez a húzós időszak, újra igyekszem több részt hozni (de emellett én dolgozni is fogok szóval kissé húzós lesz).

Köszönöm szépen mindenkinek aki írt nekem itt, e-mail-ben vagy twitteren, esetleg facebookon (aki ismeri a privát face-em). Továbbra is nyugodtan üzenhettek a felsorolt helyeken/módokban, igyekszem a lehető leggyorsabban válaszolni. =)

És akinek eddig még nem írtam vissza, illetve MÉG nem olvastam el az elküldött munkáját (értékelés, vagy véleménykérésetek miatt) azokat a közeljövőben igyekszem pótolni.

Imádlak titeket, és kitartás! ♥

2 dalt hoztam most nektek, amik kifejezetten a szívem csücskeivé nőtték ki magukat. ;)

Valamint lentebb az érettségiző sorstársaknak hoztam egy dalt! ;)

Érettségizőknek!

Neeeeeeeeeeeeeeeeews! ;)

Ééééés mai este 2. bejegyzése (ígérem ma már nem lesz több), nem más mit 2 új oldal! =)

Az első nem más mint Gréti Kaulitz és Alisa Trascott közös oldala a zsakutcatokiohotel.blogspot.hu.

A történetet ketten írják. Nagyon frappáns, vicces, és érdekes, szóval szerintem nektek is tetszeni fog! =D

Ui.: Az oldal nevéből is kitalálható, hogy ez egy Tokio Hoteles történet! ;) Szóval hajrá, irány olvasni! =)

A második oldal a afeketerozsavere.blogspot.hu, ami Gréti Kaulitz oldala. Eddig egy bevezetőt találhattok rajta, engem személy szerint nagyon megfogott, és kíváncsi vagyok, hogy hogy fog alakulni a folytatása. =)

A történet szintúgy Tokio Hoteles. =)

Szóóóóval srácok, nyomás olvasni! ;)

/Megjegyzés: Lentebb tekerve megtaláljátok a Georg Papa Lányai folytatását./

Georg Papa Lányai 2. évad 5. rész =D

Sziasztok!

Tudom már régóta ígérgettem, de csak most jutottam idáig. Ne haragudjatok.
:(

Jó olvasást! :) Puszi!

Georg Papa Lányai 2. évad 5. rész

*nálam*

Járkáltam fel, és alá a szobában, mikor megláttam az éjjeli szekrényen díszelgő fényképet Billről, és rólam... A kezembe vettem, leültem az ágyra, és csak néztem... Eszembe jutott minden szép emlék, majd elkezdtem sírni...

- *kopog* Nita... Bejöhetek? - Bill, de már nyitódott az ajtó

- Mi a baj? - sietett hozzám ilyedten

- Olyan jó volt akkor... - utaltam a képre, majd Bill karjaiba borultam

- Nyugodj meg... - próbált nyugtatni, sikertelenül

- Még mindig szeretlek! Nem tudok nélküled élni! - én, miközben egyre szorosabban öleltem

- Én se tudok nélküled élni! - Bill, miközben szorosan ölelt

- De... Ha együtt vagyunk akkor meg állandóan veszekszünk... - én

- Nem baj! - Bill, majd ahogy ezt kimondta felnéztem rá, mélyen a szemébe, majd Bill közelhajolt hozzám

- Szeretlek... - súgta a fülembe, majd lassan hátradöntött az ágyon, és megcsókolt, de nem úgy, mint ezelőtt... Ebben az egy csókban benne volt minden érzelem...

- Hmm... - fejeztük be a csókolózást, majd ismét magához ölelt

*másnap reggel*

- Szija... - Ely, miközben leszaladtam a lépcsőn

- Szijasztok! - köszöntem Elynek, a drága kómás apámnak, Gustinak, és Tomnak, mosolyogva xD

- Mi az? - én, mert engem bámultak... Már aki tudott... (Itt utalnék Georgra, aki alig tudta nyitvatartani a szemeit xD)

- Semmi... Am... Most mi van veletek? - Ely

- Velünk? Heh? - én, értetlenül xD

- Hát Billel, és veled te nagyon sötét! - Ely, egy szemforgatás kíséretében

- Jaaah! Hát... Öhm... Nem tudom... - én, majd ekkor Bill mosolyogva "lepattogott" a lépcsőn, miután leért, megölelt, én ránéztem, és gyors megcsókolt

- *hatásszünet* Hát jó... - Ely, miközben Tom tátott szájjal bámult minket

- Öhm Tom... - kezdett bele Bill, de Ely közbeszólt

- Hagyd csak Bill, majd én... Tom csukd be a szád, mert belerepülnek a legyek... - Ely

- Há? - Tom, még mindig tátott szájjal

- Ely... Szerintem add fel... - Bill, mosolyogva

- Van benne valami... - adtam igazat Billnek, majd leültünk reggelizni, és utána jött a családi csevej xD

- Látom ismét szent a béke köztetek! - Georg, mosolyogva, mikor végre felébredt xD

- Igen... - én, miközben kedvesemre néztem, majd Bill az ölébe ültetett, és magához ölelt

Ezután a többiek jól elvoltak... Beszélgettek, veszekedtek... Gondoltam itt az ideje annak, hogy bejelentsek valamit...

- Suliba fogok járni! - jelentettem ki, majd minden tekintet rámszegeződött

- Mivan? - én

- MEGŐRÜLTÉL?? - Bill, Tom, Ely, Georg, és Guszti egyszerre

- Nem... Én normális életet akarok, élni... Már amennyire lehet... - én

- De de de de... - Georg, mközben a szavakat keresgélte xD

- Légyszi apu! - néztem rá szépen

- NEM! Szó sem lehet róla! - Georg

- De nemááár! Apu légysziii! - folytattam a könyörgést

- Én magán tanuló maradok! - Ely, majd elzárkózott a további vitáktól

- Kérlek szépen! - néztem rá nagyon cukin

- Hjajj... Talán lehet róla szó... De csak a 2. félévtől! - Georg

- Juuuujj! Köszi köszi köszi! - ugrottam apám nyakába

- Jólvan nincs mit! - Georg, mosolyogva

- Georg te túl engedékeny vagy! - Tom, miközben Georgra nézett

- Tom... - én, miközben az említett személyre néztem

- Igen? - Tom

- Pofa be! - én

- Kisasszony! Hogy beszélsz? Le vagyok döbbenve! - Georg, miközben álcázni próbálta a mosolyát xD

- Apa... Eddig hol éltél? - utalt Ely, a beszólásomra, és Georg hülyülésére

- Jól van na! - Georg

- Jujj srácok, nekem most mennem kell! - Gusc., miközben az órájára nézett

- Hova mész? - Bill

- Szörfözni! *forgatjaaszemét* Interjúra te nagyon te! xD - Gusc.

- Jaaah! Jó. - Bill, mosolyogva

- Biiill... - én

- Igen? - Bill, miközben rám nézett

- Elmegyünk sétálni? - én

- Hjajj... Kilóméter hiányod van? - Bill xD

- Igen! - én, mosolyogva

- Légysziii... - én, miközben cukin ránéztem

- Na jó... - Bill, majd gyors felöltöztünk, és leléptünk otthonról

*valahol kint*

- Bill... - szólaltam meg hosszú hallgatás után

- Hmm? - Bill

- Nem vagy fáradt, amikor minden éjjel az álmaimban szerepelsz? - néztem rá

- *nevet* Nem... - Bill

- Auh! - én, mert valami belement a szemembe, így elkezdtem a szemem dörzsölni

- Cukor ment a szemembe? Vagy tényleg ilyen édesen nézel ki? - Bill, mosolyogva

- Örömmel látom, hogy agyilag egy szinvonalon állunk! - én, nevetve

*Elyéknél*

- Kicsííííím... - Tom, miközben a szobájában járkált fel, és alá

- Míííívan? - utánozta kedvesét Ely

- Annyira kívánlak, mint a nehézbúvár a friss levegőt! - Tom, mosolyogva
- *nevet* Jól vagy? - Ely

- A szex olyan bűn, amit nem lehet egyedül elkövetni! Ezért kérdezem: Leszel a tettestársam? - Tom, miközben Elyhez közeledett

- Ne is álmondj róla Kaulitz! - Ely, nevetve

- Óóóóh... - Tom, csalódottan, majd hirtelen felcsillant a szeme

- Ajaj... - Ely, miközben Tomot nézte

- Nagyon jól áll rajtad ez a blúz, de ha én lennék rajtad, én is jól állnék. - Tom, egy 200 wattos mosoly kíséretében, majd kacsintott

- Tom! - Ely, nevetve

- Mivan? - Tom

- Hogy lehetsz ennyire dilis? - Ely

- Egyszerűen! Mert te ilyennek szeretsz... - Tom, miközben magához húzta Elyt

- Igaz! - Ely, majd megcsókolta kedvesét

*5 perccel később Georgnál*

- Georg! Bent vagy? - kopogott Tom, Georg ajtaján

- Nem! Kint vagyok az udvaron! - Georg, miközben a TV-t kapcsolgatta

- Ha ha ha... - Tom, majd Elyvel bementek, és drága nővérkém leült egy fotel karfájára

- Ne kötekedj velem! - Tom, miközben fejbedobta Georgot, egy párnával

- Kaulitz! Ne kísértsd a szerencsédet! - Georg, miközben mosolyogva Tomra nézett

- Haggyad már magad! Felkaplak, mint rőzseszedő anyóka a kézigránátot. - Tom

- Tom... Ma dől belőled a hülyeség... - Ely, miközben kedvesére nézett

- Azt mondod? - Tom, majd Elyhez dobott egy párnát, amitől szegény hátraesett

- *szakadanevetéstől* - Georg, és Tom

- Húúú te kis! - Ely, majd felkapta a párnát, és elkezdte vele Tomot verni, majd Georgra nézett, aki még mindig nevetett, így őt is letámadta a párnával xD

*Billnél, és nálam*
- Olyan jó most... - én, miközben Billhez bújtam

- Mi olyan jó? - értetlenkedett

- Hát... Minden! Az, hogy végre kettesben lehetünk! - én

- Jah... Értelek... - Bill

- Mi a baj? - néztem rá

- Semmi... Mi lenne? - Bill

- Nem is örülsz? - néztem a szemébe

- De örülök, csak... Fáradt vagyok... - Bill

- Akkor menjünk haza... - fogtam meg a kezét, és léptem egyet de ő visszahúzott, majd a szemébe néztem

- Most haragszol? - Bill

- Nem... Gyere menjünk... - indultam el ismét, és már Bill sem kötekedett, szótlanul sétáltunk haza

*otthon*

- Níííííííítaaa... - Ely, miközben leszaladt a lépcsőn

- Moooondjaaaad... - utánoztam

- Bocsi Bill ellopom tőled... - fogta meg a pulcsim ujját, és elindultunk a szobájába

- Mi az? - néztem rá, miközben ledobtam magam az ágyra

- Nagyon gyanusak vagytok nekem! - Ely

- Heh? - én

- Annyira mások vagytok... - Ely

- Igen... - én

- És mi az... - Ely, de abbahagyta mert SMS-t kapott, majd ahogy olvasta elmosolyodott

- Mi az? - én, szintén egy mosoly kíséretében

- Nézd... - mutatta az üzit, amit Tom küldött neki (megjegyzem a mellettünk levő szobából) xD

Az üzenetben ez állt:

"Mikor ezt az sms-t olvasod a küldője szivesen megfogná a segged. Mosolyodból ítélve tetszik az ötlet, kiprobálhatnánk egy kicsivel többet?"

- Azigen... - én

- Figyelj van egy ötletem... - én, majd elővettem egy lapot, leírtam neki egy szöveget, és Ely hívta is Tomot...

- Na szija... - Tom, mosolyogva

- Helló, Te dögös nőcsábász, Te szexmániás izomkolosszus mindjárt odarohanok hozzád és leteperlek... Na erről álmodsz, ugye? - nevette el a végét Ely

- Pontosan... - nevetett Tom is

- Este mit csinálsz? - Ely

- Hmm... Szeretkezek... - Tom

- Igen?? És kivel? - Ely

- Hát veled! - Tom, majd elkezdett nevetni

- Igen? És mért is kéne nekem veled tölteni az estét? - Ely

- Mert te vagy szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája. - Tom, majd ismét elkezdett nevetni

- Hát te ma tényleg nem vagy százas! - Ely, szintén nevetve

- Na jó, én itt hagylak telefonálni... - én, majd leléptem Elytől, de amikor csuktam be az ajtót megjelent Gusti, és a karomnál fogva behúzott a szobájába

- Hééé! Ma mindenki csak ráncigálni tud?! - én, egy kicsit idegesen

- Bocsiiii... Segítened kell! - Gusc. miközben könyörgőn rámnézett, és leült az ágyra
- Mert? Mi a baj? - ültem le mellé

- Megismerkedtem egy fantasztikus lánnyal! - Gusc.

- Ez tök jó! Örülök neki! - én, mosolyogva

- Hát nem érted? - Gusc.

- Ööööhm... Nem... - én, miközben gondolkozó fejet vágtam, majd megráztam a fejem

- Nem tudom, hogy mit mondjak neki... Azt mondtam neki hogy felhívom, de fogalmam sincs, hogy mit is mondjak... És... És... - keresgélte a szavakat Gusc.

- Hjajj Istenem! - én

- Segítessz? - Gusc.

- Persze bratyesz! Alap! - én

- Nos! Ha most felhívod, kérdezd meg tőle, hogy lenne-e kedve találkozni veled, mondjuk holnap délután 2-kor... - én

- Ahha, és utána? - Gusc., miközben kérdőn rámnézett

- Bedobod magad te nagy nőcsábász! - én, mosolyogva

- *nevet* Oké... Köszi Nitus! - Gusc., majd megölelt, én pedig leléptem tőle is, de ahogy kiléptem az ajtón Georg, megragadta a karom, és behúzott a szobájába xD

- Komolyan mondom leamputálom a karomat! - én, egy szemforgatás kíséretében, majd lehuppantam az ágyra

- Mert? - Georg, értetlenül

- 1 órán belül te vagy a 4. ember aki a karomnál fogva ráncigál... - én
- Kik voltak azok? - Georg

- Bill... Bár ő nem volt durva, sőt elég gyengéden húzott vissza, na de mindegy, akkor Ely, Gusti, és most te, ki lesz a következő? Tom? - én

- Mondd... - szólt be a félig kinyitott ajtón

- Semmi! - én

- Öööhm... - Georg, miközben gondolkozni próbált

- Na mindegy... Mit akartál? - néztem rá kérdőn

- Öööhm... Izé... Elfelejtettem... - Georg

- Úristen! - én, majd idegesen kimentem a szobából

- Níííííítaaa... - Bill

- Meghaaaltaaam... - utánoztam xD

- Azt kéééétleeem... - folytatta Bill

- Remélem, hogy a terveid közt nem szerepel a karráncigálás! - néztem rá

- *gondolkozófej* *nemesikleneki* Nem... Asszem... - Bill

- Nos mit is akartál? - mentem hozzá közelebb

- Öhmm jaaa! Hogy mit kerestél Gustavnál...? - Bill

- Bill... - néztem a szemébe

- Igen? - Bill

- Semmi közöd hozzá! - én, majd elindultam a Billel közös szobánkba

- Most meg mért vagy ilyen? - kezdett el hisztizni

- Bill! Mert az életben csak egy dolog szép... - én

- Igen? És mi az? - Bill, miközben kérdőn nézett rám

- Az épp nem jut eszembe, de... Muszáj mindenbe belekötnöd?! - én, miközben a szekrényemhez mentem, és keresgélni kezdtem

- Óóóó hogy az a jó büdös k*rva... - folytatta nem épp a legszebb szavakkal, majd ránéztem

- Mivan? - én

- Egy lesifotós van az ablakban! - Bill
- Te ezek szívósabbak, mint a terroristák! - én, miközben csípőre tettem a kezem

- Elnézést elnézést... - fotós, mert Bill, és én közeledni kezdtünk az ablakhoz

- Elnézést?? Te elrontottad az életünk, amikor élve születtél... Nem nézzük el! - én, majd behúztam a sötétítőt xD

- Jujj de morci valaki... - húzott magához Bill

- Úristen elfelejtettem valamit! - én, majd kirohantam a szobából egyenesen át Gustihoz, majd amikor az ajtójához értem (ami nyitva volt) mosolyogva felkapott, majd megölelt.

- Örömmel látom, hogy jó kedved van! - én, nevetve

- Köszi köszi köszi köszi! Eljön velem randira! - Gusc., tök boldogan

- És mi a lány neve? Ugye lány? És nem Bill? xD - mosolyogtam rá

- Nehem... - nevetett ő is

- Zsunak hívják... - Gusc., még mindig mosolyogva

- Szóval Zsu... - én, mosolyogva, majd Gusc., hosszasan mesélni kezdte, hogy mennyire tetszik neki

- NITA! - üvöltött Ely, mint egy félőrült

- Jézus Isten mi van? - én, ilyedten, és Gusc. is hegyezte a füleit

- Gyere már beszélni szeretnék veled! - Ely

- Hjajj nekem... - álltam fel, majd leléptem Gustitól

- Az Tom sapkája? - néztem a fején levő sapira, miközben Ely szobája felé tartottunk

- Igen... Mert? Baj? - Ely

- Nem csak furi vagy sapiban... - én, majd rátértem a tárgyra

- Mit is akartál velem beszélni? - néztem rá

- Ööööhm... *gondolkozik* Jah igen! - esett le neki, hogy mit is kérdeztem

- Nos? - néztem rá kérdőn

- Na szóval, hogy van valami terved, hogy hogy kerülj ismét közel Billhez? - Ely

- Ez aztán a szókincs... xD - utaltam a mondatjára

- Na jól van kabd be! - kezdett el nevetni Ely

- Végülis még nincs... - bámultam ki a fejemből, és a környezetemben lévő tárgyakat néztem

- Nita... Hahó... - merengésemből Ely rázott fel azzal, hogy a kezét rángatta a szemem előtt

- Van egy ötletem! - pattantam fel az ágyról, és egyenesen Billhez szaladtam a szobánkba

- Kicsíííím... - szaladtam oda hozzá, mire ő ilyedten rámnézett

- Mi az? - Bill

- Cukikám meg tanítassz zongorázni? - ültem az ölébe, majd Ely mellém állt

- De hiszen te... - kezdett bele Ely, de oldalbaböktem, mielőtt elmondta volna, hogy tudok zongorázni xD

- Persze... Mért is ne? - Bill, mosolyogva

- Köszi életem... Akkor holnap elkezdheted az oktatásom... - mosolyogtam rá

- Okés... - állított fel, majd átment Tomhoz

- Mi van? - néztem Elyre, aki elég unott fejet vágott

- Zongorázni? - nézett még mindig unottan

- Jól van na! Így együtt lehetek vele... - néztem rá

- Hogy lehettek ti ennyire hülyék?! Inkább vennétek példát Tomról, és rólam... Mi nagyon jól kijövünk... - Ely

- EGOista! - én, majd leléptem

- Most meg mért?? - jött utánam

- Hogy legyen mit kérdezned... - én, majd bementem a szobába, Ely pedig követett

*2 órával később*

- Psssszt... Nita... - Gusti, miközben óvatosan kinyitotta az ajtót

- Mi az? - én, halkan, mert Ely elaludt

- Mit csinál Ely? - Gusc., miközben az említett személyt nézte aki elterülve az ágyon horkolt... Igen horkolt... xD

- Alszik... - én

- Nem lehet, hogy oszlásnak indult? - Gusc., miközben furin nézte az ikremet

- Nem... Nem hallod, hogy horkol?? - én, miközben kimentem hozzá xD

- Ahha... Nos... Segítened kéne... - Gusc.

- Már megint miben? - néztem rá egy kicsit fáradtan

- Kiválasztani a ruhát, amiben Zsuval talizok... - nézett rám kölyökkutya szemekkel aminek nem lehetett ellenállni

- De csak mert olyan ari vagyok... - kacsintottam xD

- Kösziii! - Gusc.

Mikor ezzel is végeztünk, ami megjegyzem sokáig tartott, mert ami szerintem jól állt rajta az neki nem tetszett, de végül sikerült megtalálni a megfelelő öltözéket, így ezek után hulla fáradtan léptem be a szobám ajtaján, és akkor...

- *felhorkant* - Ely

- *sikít* - én, miközben ijedtemben lefejeltem az ajtót xD

- Miaz? Kivagy? - ült fel ő is ilyedtében az ágyon

- Elizabeth te aljas dög! - dobtam hozzá egy párnát, amitől ő eldült xD

Georg Papa Lányai 2. évad 4. rész =D

Hellloooo....

És most......... *hatásszünet* A G.P.L. 2. évadjának extra hosszú folytatása! xD =D

Jó olvasást drágáim! ;)

Georg Papa Lányai 2. évad
4. rész

- A nyakláncom... - én, miközben már félig a szekrényben voltam xD

- Melyiket?? - Ely, miközben egyre jobban hülyének nézett, ami nem volt nehéz xD

- Amit anyától kaptam még a 6. szülinapomra... - kutattam tovább

- Nita... Minek a jó Istennek az neked?? - utalt arra, hogy anyánk milyen rosszul bánt velünk

- Ely! Akkor is az anyánk volt! - másztam ki a szekrényből

- Te sem vagy százas! - Ely, miközben helyet foglalt az ágyon

- Köszi tesa... - én, majd a kis fiókokban kezdtem el keresni

- *sikít* Nem igaz, hogy nem találom! - én, hisztérikus hangon

- *berohanazajtón* Jézusom kicsim jól vagy?? - Bill, majd utána megérkeztek a G-k, és végül Tom is betévedt

- Semmi baja csak rájött az 5 perc, ami minimum 20 percig tart... - Ely, majd megfogta Tom kezét, és távozott, utánuk pedig Georg, és Gusc. is, Bill pedig odajött hozzám

- Minden rendben? - fogta meg a kezem

- Ühüm... - nyögtem ki, miközben a földet néztem

- Nem úgy tűnik... - utalt egy kósza könnycseppre, ami végigfutott az arcomon

- Nitus... - Bill, miközben az arcomat maga felé fordította

. Mi a baj? - nézett a szemembe

- Hiányzik... - borultam a karjaiba

- *gondolkozik* Ki?? - Bill, miközben elég érdekes fejet vágott

- Hülyének fogsz nézni... - mondtam, miközben letöröltem a könnyeimet

- Az már megvolt... xD - szólt be Ely, a résnyire nyitott ajtón

- Ely! - dobott Bill az ajtónak egy párnát, amitől az becsukódott

- Mondd el... - fordított maga felé, és szelíden rámmosolygott

- Anya... - néztem rá könnyes szemekkel

- Lilian?? - Bill, miközben sokkot kapott xD

- Ühüm... - bújtam hozzá

- Jólvan kicsim... - szorított magához, majd nemsokkal később álomba sírtam magam

*fél órával később*

- Tom eszedbe ne jusson!!! - nevetett Bill

- KAULITZ NE KÖZELÍTS! - Ely, szintén nevetve, miközben Tom elől menekült xD

Hát ezeket a szép mondatokat hallva, úgy gondoltam lemegyek, ha már felébredtem... Elindultam le a lépcsőn, majd amikor az ajtóba értem akkor...

- Mi a...? - én, de szinte rögtön földet fogtam ugyanis valaki pofán dobott egy párnával

- Jujj kicsim... Egyben vagy? - jött oda Bill, miközben mindenki próbálta visszatartani a nevetést

- Persze... - tápázkodtam fel

- Ki volt ez? - emeltem fel a párnát, miközben körbenéztem a "családon" xD

- Én... - Bill, miközben félve rámnézett

- Ne haragudj... - Bill, miközben rámmosolygott

- Jajj kicsim... *mosolyognikezd* Nem haragszom... - én, miközben egyre jobban mosolyogtam

- Tényleg? - kezdett el nevetni Bill

- Tééényleg... - én, majd az akkor még kezemben tartott párnával hirtelen pofonvágtam, mire mindenkiből kitört a nevetés, legelőször Georgból

- Hééé! - Bill, mert nem értette, hogy mi van

- Héé! Te csak ne nevess! - szaladtam Georg felé, majd őt kezdtem el a párnával verni, és folytatódott a párnacsata, ami eddig folyt lent

- Wáááá... - támadt meg Bill egy másik párnával

- Húúú te kis!!! - én, majd eldobtam a párnát, és elkezdtem Billt csikizni, ami miatt ő eltaknyolt, én meg ráestem xD

- Nehe... Nita... Neehee... - próbált meg leszedni magáról

- De de! - nevettem fel, majd még hülyültünk egy kicsit 6-osban, majd Ely, és én felvonultunk beszélgetni...

*másnap reggel fél 7-kor a Billel közös szobánkban*

- Ébresztő Kaulitz! - keztem el kihúzni a függönyöket, mosolyogva, miközben szegény Bill ilyedtében, és a fény miatt a takaró alá bújt xD

- Bill ébredj! - rántottam le róla a takarót

- Kicsim haggyál már aludni... - nyűgösködött

- Nem Bill ébresztő! Van egy órád elkészülni! Haladj már! - huppantam be mellé az ágyba, és ott folytattam a nyaggatást

- Hova készülődjek, és minek??? - Bill, miközben nagynehezen rámnézett

- Hát templomba! - én, mosolyogva xD

- Kicsim... Jól vagy?? - Bill, miközben enyhén hülyének nézett, majd visszafeküdt xD

- Légyszi kicsim... - nyomtam egy puszit az orra hegyére xDDD

- Ez nem volt meggyőző... Hívd Elyt... - Bill, totál kómásan

- De! Csakis! Ely, majd el fog jönni velem... - ironizáltam

- Hát jó... - álltam fel sértődötten

- Mi jó? - Bill, miközben arra nem vette a fáradságot, hogy kinyissa a szemét

- Akkor majd megyek egyedül! - én, majd gyors léptekkel kimentem a szobából, és becsaptam az ajtót

- Hééé kicsim... A sötétítő... Hjajj... - kezdett el szenvedni Bill

- Nem érdekelsz... - kiabáltam, be majd lesiettem a konyhába

- Mit vétett már megint? - utalt Gusti Billre, miközben az asztalnál ült, és teát iszogatott

- Finom lett a tea... - Gusc., mosolyogva

- *mosolyog* Köszi... *durcispofi* És azt, hogy nem hajlandó kifáradni a szobájából! - én, sértődötten

- Ahhhhha... Mert hova akartál menni? - Gusc.

- Templomba... - feleltem

- Az jó... - Gusc.

- *eszébejutvalami* Gustiiiiii... - néztem rá ártatlanul, miközben pislogni kezdtem

- Mi az? - Gusc.

- Eljössz velem? - tértem rá a lényegre

- Hogy mi?? - Gusc.

- Lééégyszííííí... - néztem rá kölyökkutya szemekkel

- Hjajj... Na jó... - mosolyodott el

- Kösziiiii bratyesz! - ugrottam fel a székről ahol eddig ültem, majd adtam egy puszit Gustav pofijára

- Nincs mit... - mosolyodott el, majd felállt

- Megyek készülődök. - Gusc.

- Nem kell sokat készülődnöd, nem olyan helyre megyünk... - vettem elő egy mandarint, majd lassan "pucolni" kezdtem

- Igazad van... - Gusc., mosolyogva

- Tessék... Kell a vitamin... - bobtam neki oda a mandarint

- Köszi! És még pucolnom sem kell... - Gusc., majd felvonult készülődni, és 20 perc múlva már indultunk is

*kint a templom előtt*

- De rég voltam már templomban. - Gusc. miközben rámnézett

- *mosolyog* Én is... - néztem rá

- Előre üljünk? - Gusti

- Nekem 8... - én

*a mise után*

- Mi a baj? - nézett rám Gusc., mert furcsán csendben voltam xD

- Semmi... Csak, olyan jó lett volna, ha Bill... - én, de inkább elhalgattam, és a földet bámultam

- Ha ő jön veled... Nyugi nem haragszok... - mosolygott a dobos, majd ránéztem, és viszonoztam mosolyát, amikor megcsörrent a telóm

- Szija mond... Hogy mi??? Mi történt???? - én, miközben alig kaptam levegőt, ugyanis Tom hívott, és olyat mondott amitől megállt bennem az ütő is...

- Mi történt?? - Gusc., ilyedten, mikor letettem a telefont, de én már hívtam is taxit

- Bill karambolózott, és állítólag nagyon rosszul van! - én, ilyedten

- MIIIII???? Hol???? - Gusti, szintúgy halálra rémülve

- Nem tudom! Csak annyit mondott Tom, hogy siessek haza... - én, de a taxi még a közelben sem volt

- NEM TUDOK VÁRNI!!!! - én, majd Gusc, kezébe nyomtam a táskám, és szaladni kezdtem egész hazáig

*a házunknál*

- Mi történt??? Hol van Bill??? - rontottam be, de Tom csak nyugisan ült, és nézett rám

- Szija... Dejó, hogy hazaértél... - ugrált le Bill mosolyogva az emeletről, mire én Tomra néztem

- Az ő ötlete volt! - mutatott az ikrére, majd Tom inkább kiment, hogy az éppen akkor megérkező Gustit megnyugtassa

- Bill Kaulitz Trümper! - akadtam ki

- EZT MÉGIS HOGY KÉPZELTED?!?!?! - ordítottam rá

- Hjajj kicsim ne drámázz... - Bill, miközben közelebb jött, és megpróbált megölelni, de ellöktem magamtól

- TUDOD HOGY MENNYIRE MEGIJEDTEM???? Kishíján összesetem ahogy Tom mondta! Ez nagyon aljas dolog volt tőled!!!!! - szaladtam fel a szobámba

- Nem értem mi baja van! - Bill, az éppen akkor érkező Tomnak, és Guscnak

- Bill! Szoktál te gondolkozni???? Szegény lány tudod hogy mennyire megilyedt??? El mehettél volna vele, mert azt tervezte, hogy egy kis időt majd kettesben töltötök, ehelyett te b*szol felkelni, mert korán van, utána meg így ráhozod a szívbajt! - ordította le Bill fejét Gusc.

- *ijedtenTomranéz* - Bill

- Most az egyszer igaza van... - utalt Tom, Gusti lecseszésére

- Oké oké megyek, és bocsit kérek tőle... - Bill, majd lassan feljött

- Kicsim... - nyitott be

- Takarodj! - vágtam az ajtóhoz egy párnát

- Nita... - próbált meg bentebbjönni

- Bill, ha bentebb jössz akkor a váza repül! - vettem a kezembe az említett tárgyat

- Bevállalom... - lépett bentebb, de nem hatott meg, és repült a váza

*lent a konyhában*

- Úristen! Hallottad?? - Tom, miközben ilyedten Gusc.ra nézett

- Gyerünk! - Gusc., majd mind a ketten felszaladtak a szobánkhoz, majd Georg, és Ely is ilyedtükben átjött

- Nita mit csinálsz??? - utalt Bill a kikészített bőröndeimre

- Elmegyek! - én, majd a cuccaimat kezdtem el beledobálni

- Nem mehetsz el! Nem hagyhatsz itt! - Bill, miközben megragadta a karom

- Dehogynem! - én, majd megfogtam a bőröndömet, és elindultam kifelé

- NEM! Tudom, hogy hülye voltam! Sőt! Extrém hüye! De kérlek ne haggy el! - Bill, a sírás határán

- Legközelebb inkább számolj el 100-ig mielőtt cselekszel! - én, majd sietni kezdtem, ugyanis nem bírtam látni Billt, ahogy sír... Erős akartam lenni...

- Könyörgök! - vette el a bőröndömet

- Sajnálom... - én, majd elsiettem otthonról, de az összes cuccom ott maradt

Kint az utcán nem törődtem senkivel, és semmivel... Gondolkoztam... És egy zenét hallgattam... ( http://www.youtube.com/watch?v=S64BsymtmBU ) --> Szép szám ;)

- Bocsánat... - jött oda egy srác

- Hmm? - néztem rá könnyes szemekkel

- Mi a baj? - kérdezte

- Mért érdekel az téged? Még csak nem is ismerlek... - én, majd mentem tovább

- Hééé! Várj már! - jött utánam

- Mit akarsz? - förmedtem rá

- Válaszokat a kérdeseimre... Ugyanis még van pár kérdésem... - srác

- Ki vagy te? - én

- Az mindegy... Egy riporter... - nézett rám gyilkos szemekkel, látszott rajta, hogy a viselkedésemmel sikerült felhúznom idegileg

- Akkor takarodj! - én, majd el akartam menni, de elkapta a kezem, visszarántott, én pedig amilyen béna vagyok eltaknyoltam

- Haggy már békén! Mért kell rászállnotok az emberre?! Nélkületek is van elég bajunk!!! - ordítottam rá

- Oké... - jegyzetelt

- Megvan a főcím! Bill kedvese a totális kibukás szélén... - írta fel a srác

- Szemét! - téptem ki a kezéből a jegyzetfüzetét, majd elszaladtam a srác pedig utánam, majd egy folyónál kötöttem ki

- Add vissza!!! - üldözött

- Kéne?? Akkor menj utána! - bodtam bele egy folyóba

- Te kis szajha! - lökött meg, amitől kishíján beleestem a folyóba

- *sikít* - én

- Most megdöglessz! - lökött bele a folyóba

- *sikít* - én, majd a kis nyomorék (riporter) lelépett, én pedig kiúsztam a folyó partjáig, majd hazaindultam, merthát nem volt nállam semilyen ruha...

*bent Elyéknél*

- Nyugi... - ölelte meg Tom Billt, aki sírt

- Ne aggódj... Úgyis hazajön... - Ely, miközben magára eröltetett egy mosolyt

- Isten beszéljen belőled! - Bill, és ekkor beléptem az ajtón

- Úristen! Kicsim! Veled meg mi történt?? - szaladt oda hozzám, majd levette a pulcsiját, és rámterítette

- Semmi... - én, miközben vacogtam

- Gyere... - húzott magával Bill, egészen a szobánkig

- Vedd le a vizes ruháidat, és vedd fel ezt... - adott a kezembe egy vastag köntöst

- Kössz... - indultam el a fürdőszoba felé

- Nita... - Bill, de nem figyeltem rá, majd becsuktam a fürdőszoba ajtaját

*2 perccel később*

- Nita! - szaladt be Bill ilyedten hozzám, mert egy hatalmas csattanást hallott

- GEORG! GUSTAV! TOM! ELY! - Bill, mivel a földön talált eszméletlenül (sajnos a valóságban is előfordul(t) velem :S :( )

- HOL VAGYTOK MÁR??? - Bill, idegesen, miközben felemelt, és bevitt a szobánkba

- Mi az? Mi történt? - futottak be a többiek, élen Georggal

- Bill mi történt??? - szaladt hozzám Ely, majd Billre nézett

- Nem tudom... Én... Én csak egy csattanást hallottam! - Bill, miközben a kezemet szorította

- Hugi! - Ely, miközben a kezemet fogta

- Auh... - ébredtem fel

- Jól vagy? - Ely

- Jajj kicsim... - ölelt magához Bill

- Mi történt?? - Bill, még mindig ilyedten

- Nyugi... Semmi komoly... - én, majd Elyre néztem, aki már kezdte érteni az egészet

- Hogy semmi komoly???? Ez nem elég komoly??? Tudod hogy megilyesztettél? - Bill, miközben még mindig a kezemet fogta

- Sajnálom... - néztem rá Billre, majd a többiekre

- Hjajj... Mi történt? - ült le velem szembe Georg, majd Tom, és Gusc. is

- Semmi... - én

- Lányom! - Georg

- Igen apa? - néztem rá

- Hjajj... Elmondod? - Georg

- Nem hiszem... - én

- Na jó... Ha beszélni akarsz róla tudod hol találsz... - Georg, mint valami nagy vagány pszichológus xD

- Jó majd észbentartom! - én, miközben felálltam, és mindenki ment a dolgára, csak Bill nyaggatott még egy ideig, hogy mondjam el mi történt

*2 órával később*

- Bill! - vertem az említett személy ajtaját

- BILL KAULITZ! - folytattam, de még mindig nem jött válasz

- Mi az atya Úristent csinálsz?! - én, idegesen, majd zajt hallottam mögülem, és megfordultam

- Öltözik... - Ely, miközben engem nézett

- És mégis mibe? Emberi külsőbe? - én, egy kicsit flegmán, majd ahogy visszafordultam az ajtóhoz, hogy újra kopogjak, Bill karba tett kezekkel az ajtóban állt, és felvont szemöldökkel nézett rám

- Mit nézel? - én

- Eberi külső? Nem vagyok eléggé emberi? - mosolyodott el

- Hát nem... - én

- Mi az hogy nem?! - Bill, majd magához húzott

- Az hogy eressz el, mielőtt 2 plasztikai sebésznek kéne összevarrnia az arcod... - néztem a szemébe

- Most mért vagy velem ilyen?? - Bill, hisztérikus hangon

- Ugyan már Nita! Bill tök aranyos, és normális... És... És... És nem jut több jó dolog róla az eszembe... - Ely, miközben erősen gondolkozott, hogy még mivel fényezze volt kedvesem xD

- Ely... Elhagytál valamit... - néztem rá

- Mit? - nézett rám kíváncsian

- A méltóságodat! - én, majd visszafordultam Billhez, és tovább folytattuk a bájcsevejt

- Bill eressz el... Már nem járunk... Dereng? - néztem rá felhúzott szemöldökkel

- Kb. 2, és fél órája! (utalt a szakításra) És ne mondd, hogy egyszer sem jutok az eszedbe... Hogy... Hogy Már nem is gondolsz rám! - Bill

- Bill... Amikor rád nézek... Mindig eszembe jutsz... - én, mosolyogva, majd mentem a dolgomra xD

*fél órával később*

- Nita! Nem láttad Georgot? - jött velem szembe Ely

- Hmm... *gondolkozik* Nem... De, ha követed a horkolást szerintem meglesz... - én, mosolyogva majd folytattam volna az utam a konyhába, de...

- Nemááár! Gyere már velem... - ragadta meg a karom, és neki álltunk Georgot megkereseni, akit 2 perc múlva meg is találtuk, ugyanis követtük a horkolást, egészen a TV szobáig, mert elaludt filmnézés közben xD

- Georg... - bökte meg Ely

- Apa... - kezdtem el én is bökdösni, de nem mozdult...

- Ez most vagy jó mélyen alszik... Vagy... - Ely, de közbeszóltam

- Oszlásnak indult... xD - én

- Hülye... - Ely, nevetve

- Felkeltsem? - én, miközben az ikremre néztem

- Ahha! - Ely, egy 200 wattos mosoly kíséretében, majd én az asztal felé indultam ahol volt egy pohár kóla

- Ébresztő! - öntöttem a nyakába

- *sikít* - Georg

- Mi az??? Ki halt meg??? - szaladt be Gusc., majd Georgra nézett

- Ja... Hogy Georg volt... - Gusc., majd csalódottan visszament a szobályába xD

*Tomnál*

- Mi volt ez?? - Bill, ilyedten

- Áááh csak Georg! - Tom, nyugisan

- Csak?? - Bill, miközben hülyéül Tomra nézett

- Jah... - Tom, a lazaság mintaképe

- Hjajjjj! - Bill, idegesen

- Mivan? - Tom

- Mit tegyek, hogy Nita megbocsájtson? - Bill, miközben Tomra nézett

- Mittudom én! Vigyél neki virágot... - kezdte el a felsorolást, mikor Billnek felcsillant a szeme

- Köszi Tom imádlak! - ugrott fel a helyéről, és kiszaladt

- Szivesen... - felelt Tom a becsukódó ajtónak xD

*10 perccel később*

- *kopog* - Bill

- *kinyitjaazajtót* - én

- Tessék ezt neked hoztam... - nyújtotta nekem a virágot

- Kössz szija! - vettem ki a kezéből a virágot, majd rácsaptam az ajtót

- Héé! - Bill, majd ismét Tom szobályában kötött ki

- Hmm bombon...? - ajánlotta Tom

- Hmm... - Bill, majd ismét lelépett

*10 perccel később*

- *kopog* - Bill

- Szija... Ismét... - én, egy kicsit zavartan

- Neked hoztam... - adta a kezembe a szív alakú bombont

- Diétázok... - néztem rá

- Mért? Te így is gyönyörű vagy! - mosolygott rám

- Köszi... Szija... - én, majd ismét rácsaptam Billre az ajtót, bevittem a bombont, és leraktam az asztalra

- *dühöng* - Bill, az ajtóm előtt, majd ismét Tom szobája felé vette az irányt

- Tooohooom! - Bill, hisztisen, mikor benyitott Tomhoz, aki épp Elyvel smárolt

- Kopogni luxus? - Ely, morcosan, miközben lemászott Tomról

- Bocsi, de tényleg! - Bill, miközben lehuppant egy fotelba

- Sürgősen össze kell hoznunk őket! - Tom, miközben ikrét nézte

- Semmi sem válik be! - Bill, idegesen

- Egy romantikus esti beszélgetéssel próbálkoztál már? - Ely, miközben Billt nézte

- Még nem, de ez tök jó ötlet! - Bill, majd mosolyogva kipattogott Elyéktől, így ők tovább folytatták amit eddig csináltak... xD