Georg Papa Lányai 2. évad 8. rész

Nos ahogy ígértem itt a G.P.L. folytatása, a szavazásról pedig ne feledkezzetek meg (lentebb tekerve megtaláljátok a leírást, hogy miről is van szó).
Valamint észrevettem, hogy az egyik blogom (régebbi) törlődött, és ezzel együtt az összes Whisper Into The Night rész is. Pedig ma ahhoz is írtam. Ha szeretnétek, azt a történetet is, akkor elkezdem azt is feltölteni párhuzamosan a másik két történettel. Erről is indítok egy szavazást, kérlek jelezzétek, hogy mit szeretnétek.
Ezen történetet szintúgy a +16 +18-as kategóriába tenném, mert meglehetősen erőszakos a cselekménye. Szóval a döntés a tiétek, hogy szeretnétek e olvasni. Csókoltatlak titeket. =)

Ana

Georg Papa Lányai 2. évad 8. rész

***

*Elyéknél*

- Vajon mit csinálnak Billék? - Ely, miközben kihúzta a hajgumit a hajából, és Tomot nézte aki türelmetlenül az ágyon ült.

- Nem tippelnék... - mosolyodott el

- Sejtem, hogy mire gondolsz... - indult el lassan Ely kedvese felé, majd hátradöntötte az ágyon, és lassan megcsókolta.

- Hmm... - nézett Tom a lány szemébe, majd elmosolyodott, és fordított a helyzeten

- Olyan aljas vagy! - utalt Ely a helycserére

- Ez van Sprite! - Tom, majd vadul csókolta tovább kedvesét

***

*másnap reggel, nálam*

Nagyon jól ébredtem... Körbenéztem, és hallottam, hogy valaki szuszog... Bill volt... "Istenem de édes!" gondoltam magamban. Ránéztem az órára, ami 10:20 percet mutatott. Gondoltam meglepen kedvesem, és csinálok neki reggelit... Vagyis inkább tízórait... xD Felvettem egy köntöst, majd kimentem a konyhába, és megkerestem a kedvenc kukoricapelyhét, kivettem a tejet a hűtőből, elővettem egy mély tányért, és ezeket beleöntöttem. Öntöttem még egy pohár narancslevet is, hátha kell neki, ezeket felpakoltam egy tálcára, és visszaindultam a szobába. A tízórait letettem egy kisasztalra, és leültem az ágy szélére. Kedvesem épp most ébredezett.

- Jóreggelt... - köszöntem neki mosolyogva

- Neked is! - mondta, egy kómás mosoly kíséretében, majd nyújtózkodott egyet

Én csak mosolyogva néztem rá.

- Oh! Majdnem elfelejtettem! - tápázkodott fel, mosolyogva, majd lassan megcsókolt

- Maradj itt! - mondtam, miközben felálltam, és az asztalhoz siettem, ahonnan elhoztam a kajáját, és azzal együtt visszaültem az ágyra.

- Ez a tied... - adtam át óvatosan a kezébe, amit ő az ölébe helyezett

- Imádlak! - hajolt felém, hogy egy újabb csókot adjon

- Reggeli csókzápor! - mondtam, majd nekikezdett az evésnek, amiből én is kaptam, így mind a ketten megtízóraiztunk

*Gustávnál*

- *ásít* - Gusti, miközben egy kanapén ébredezett

- Hmm... - karolta át Zsu

- Zsu? - nézett kómásan a lányra

- Hmm? - nézett rá szintúgy kómásan a lány

- Mennem kéne... - Gusti, miközben óvatosan megfordult, de Zsu nem engedte el

- Ne menj még! - könyörgött Zsu, miközben mosolyogva kedvesét kémlelte

- Meddig is beszélgettünk? - kérdezte Gusc., miközben az órára nézett, amely 10:42-t mutatott

- Hmm... Kb. olyan hajnali fél 2-ig... - mosolyodott el ismét a lány

- Nincs kedvem még felkelni... - nyűgösködött a lány

- Csak nem lesz baj abból, ha maradok még egy kicsit... - mondta Gusc., miközben a lány szemeibe nézett

- Imádlak! - csókolta meg Zsu Gustit

- Tudom! - kezdett el nevetni

*Elyéknél*

- Hmm... Tom... - nyöszörgött Ely ugyanis az ébresztőóra megzavarta az édes álmait, ami ráadásnak nem az ő éjeliszekrényén volt, hanem a kedveséén

- Hm? - "kérdezett" vissza Tom, de arra még túl fáradt volt, hogy a szemét is kinyissa hozzá

- Kapcsold ki... Kééérlek... - szenvedett tovább, mire kedvese a kezével vakon a szekrényen keresgélt, és sikeresen leütötte az órát

- Köszönöm édes... - nyöszörögte Ely, majd magához ölelte Tomot

*nálam*

Evés után egy kicsit még visszadöltünk az ágyba... Mind a ketten lusták vagyunk... xD Kb. 10 percig csak feküdtünk egymás mellett, és fogtuk egymás kezét, majd úgy gondoltuk ideje feltápázkodni az ágyból.

- Lassan nem gondolod, hogy pakolnunk kéne? - kérdeztem, miközben elpakoltuk a tányért, a poharat, és a tálcát.

- De... De nem ráérünk? Még van rá időnk... - mondta egy mosoly kíséretében, majd gyengéden (nem úgy, mint Tom xD) a falhoz szorított, és megcsókolt.

- Jó veled... - mondtam, mire ő csak nevetett

- Szeretlek! - mondta, majd magához ölelt

*Georgnál*

- Igen ... Szerintem ma lenne a legjobb ... Neked nem jó?? ... Ohh ... Akkor holnap? ... Ez aztán hatalmas meglepetés lesz! Szeretlek! Csók! - telefonált Georg

*Elyéknél*

- Hmm... - nyöszörgött Ely, mert zajokat, és csattanásokat hallott. Egyik kezével a telefonjáért nyúlt, a másik az ágy tulsó részére, ahol Tomnak kellett volna lennie, de nem volt ott.

- Tom... - Ely, miközben felült az ágyban... Megszüntek a zajok, így visszafeküdt. Nemsokkal később egy újabb nagy csattanást hallott, és ilyedten ült fel az ágyon

- Tom! - ordította, mire kedvese kijött a fürdőszobából

- Mi az atya Úr Istent csináltál?? - kérdezte idegesen

- Takarítok... - mondta ártatlanul

- Hogy mit csinálsz?? Tom... Jobb hazugság nem jutott az eszedbe?? - fárad Ely

- Én is szeretlek! - mosolyodott el a gitáros, majd visszaindult a fürdőszobába, ahol TÉNYLEG takarított

- Reménytelen eset vagy! - mondta a lány, majd visszadölt a párnák közé, és a fejére húzta a takarót

*Gustavéknál*

- Mostmár tényleg mennem kell... - mondta Gustav, miközben Zsu hátát símogatta

- Nemááár... - szenvedett a csaj

- Demááár! - mondta, majd felült, így a lány az ölébe csúszott

- Délután hazaérnek Billék... Nincs kedved átjönni, és megismerni a barátaimat? - mosolygott a lányra

- Hát, ha olyan jófejek, mint amilyennek mesélted őket akkor igen! - mondta, majd megölelte a srácot

- Akkor ma érted jövök... Oyan 6 körül jó neked? - kérdezte, miközben mind a ketten felálltak, és az ajtó felé indultak

- Persze! - mondta, miközben megfogta a srác kezét

- Rendben... Akkor nemsokára találkozunk... - csókolta meg a lányt

- Szija... - Zsu

- Szija... - Gusc., majd az autójához sietett

*nálunk*

Lezuhyanoztunk, és elkezdtünk pakolászni. Pontosabban csak én. Majd kimentem a konyhába magára hagyva kedvesem, hogy igyak egy kávét.

*20 perccel később*

- Biiill! Kész vagy már? - mentem be a szobába, ahol az utazótáskám foglalt helyet, de a Billét nem láttam, így benéztem a szekrényébe. Eléggé kiakadtam a látványtól, ugyanis Bill cuccai össze-vissza voltak benne.

- Bill ezt remélem nem gondoltad komolyan! - kiabáltam egyet, úgy hogy bárhol is legyen tisztán hallhassa

- Mire gondolsz? - jött a kérdés, valahonnan a fürdőszoba környékéről

- Remélem nem sminkelsz! - kezdtem el kiszedni a ruhájait, és összehajtogatni

- Nem! - vágta rá gyors

- Egyszóval igen... - mondtam halkan, hogy kedvesem ne hallja meg

- Mit csinálsz? - jött ki a fürdőszobából

- Azt amit te nem csinálltál meg... - néztem rá, majd mint egy ártatlan kisgyerek összekulcsolta kezét, és kölyökkutya szemekkel nézett rám

- Ne próbálkozz! Georgnál még bejön, de nálam nem! - mondtam, majd elmosolyodtam

- Igazából úgysem haragszol rám... - mondta, miközben letérdelt mellém, és adott egy puszit az arcomra

- Lekenyerezési akció? Sikertelen! - mondtam, majd láttam milyen csalódottan nézett rám, így nem bírtam ki, hogy ne kárpótoljam egy csókkal

*Elyéknél*

- Tom.... Tom?? - keresgélte kedvesét Ely, aki nemrég esett ki az ágyból, és lement a konyhába

- A francba már! - ült le egy fotelbe, és a telefonjáért nyúlt

- Halííí! - érkezett meg Gustav

- Szijah! Hol voltál?? - vonta kérdőre a lány

- Hát... Zsunál... - mondta, miközben óvatosan helyet foglalt Elyvel szemben

- Okés! Jah! Amúgy Georg keresett! Legalábbis azt hiszem... - Ely, miközben gondolkozó fejet vágott

- Okés megkeresem... - állt fel, és indult az emelet felé, majd a lépcsőnél visszanézett Elyre

- Véletlenül nem tudod, hogy merre van? - Gusc., mosolyogva

- Ööööhm.... Az éneklésből ítélve zuhanyozik... - mondta a lány mosolyogva, miközben a telefonját b*sztatta xD

- Köszi! - sietett fel

- Igazán nincs mit... - mondta a lány halkan, majd a számomat tárcsázta

*nálunk*

- Kicsim ide adod a telóm? - mondtam, miközben az ágy felé biccentettem a fejemmel jelezve, hogy hol találja xD

- Persze... - nyúlt érte, majd átadta nekem, én pedig felvettem

- Hali! - szóltam bele

- Nah szijóh! - köszönt Ely

- Mizujs? - kérdeztem, miközben kihangosítottam a telefont, hogy Bill is hallhassa mit beszélünk, amilyen kíváncsi

- Semmi különös... Fater zuhanyozik, Tom eltünt, Gusc. pedig most ment fel Georghoz... - fejezte be

- Minek ment fel Georghoz? - kérdezte értetlenül Bill

- Mert valamit mondani akart neki, nos, akkor ma jöttök haza? - tért a lényegre

- Igen! Épp pakolok... - mondtam

- Te? Bill már kész is van a pakolással? Vagy még el sem kezdte? - Ely

- Nem Els! ÉN már kész voltam a pakolással csak Bill nem, így most az ő cuccait pakolom, ő pedig nézi, és b*szik segíteni... - magyaráztam el, majd kedvesemre néztem aki ezen mosolygott egy sort. xD

- Cicáááám! - esett be Elyhez Tom egy... Öhm nem is tudom mi ez... egy "ágyékkötőben" ami úgy nézett ki mint amit Tarzan is visel az őserdőben xD

- *síkít* - Ely, majd eltakarta a szemét

- Mi az?? Mi az?? - kérdeztük Billel egyszerre

- Soha többet ne lássak egy részt sem a Tarzanból! - menekült ki Ely a szobából, mire mi írdatlan nagy nevetésben törtünk ki Billel xD

- Nos mi történt? - kérdeztem, kb. úgy 2 perccel később, miután sikerült abbahagyni a nevetést

- Inkább ne akarjátok tudni! - Ely, nevetve

- Na kicsim? Hogy tetszettem? - lépett be az ajtón Tom, mostanra normális, egyszóval 2XL-es ruhákban... Bár meg volt az 3 is! xD

- Értelmesen jobban tetszettél... Tényleg! Van engedélyed arra, hogy ilyen hülye legyél? - nézett kedvese szemébe a lány

- Persze! Külön csináltak egy engedélyt nekem! - nevetett a srác

- Hülye! - mondtuk ki mind a hárman

- Melyik bolygóról szalasztottad azt a gyönyörű ruhadarabot? A majmok bolygójáról? - tört ki ismét nevetésben Ely, majd mi is

- Na jó én leteszem, mert egy kicsit sietnünk kéne... - mondtam, miközben Billre néztem

- Okééés! Szijasztok! - mondta egyszerre Ely, és Tom

- Sziasztok! - köszöntünk el mi is, majd letettem a telefont

- Nos kész vagy? - néztem kedvesemre, miután becibzároztam az utazótáskáját

- Igen! Minden ott van... Azt hiszem... - Bill, majd rám mosolygott, és lassan felállt

- Okés! Lassan indulnunk kéne... - álltam fel én is

- Muszáj?? - lépett közelebb hozzám, és megfogta a kezem

- Igen muszáj! - hajoltam hozzá közel, és adtam neki gyors egy szájrapuszit

- Rendben... - adta meg magát

- Hívok taxit. - mondtam, miközben a telefonomért nyúltam

*Georgnál*

Épp a TV-t nézte, amikor a telefonja csilingelő hanggal jelezte, hogy üzenete jött. Feltápázkodott, és a mobiljáért nyúlt.

"Ma 4-től mégis szabad vagyok.... Gyere értem... Csók!" - olvasta el magában, majd elmosolyodott, és vidáman öltözködni kezdett. Mikor kész volt a haját kezdte el elkészíteni, majd zenésztársa lépett be az ajtón.

- Mi ez a jókedv? - jött be Gustav

- Majd megtudod nemsokára! - mondta, majd "lepacsizott" a sráccal, és folytatta amit elkezdett xD

- Okés! Nos Don Huan, - ( <-- nemtomhogyhogyírják sorry) - én hagylak tovább készülődni... Elyéket nem láttad? - kérdezte a szőke srác

- Látni nem láttam, de hallani hallottam egy sikítást az emeletről... Szerintem arrafelé próbálkozz a kereséssel. - mondta, majd a dobos lelépett

- Ely! Tom! - kopogott Elyék ajtaján, mire szegény valami suttogást hallott bentről

- Gyere! - szólt ki Tom, majd amint Gustav belépett Tom fejbedobta egy párnával

- Au! Te hülye köcsög! - kezdett el nevetni Gustav, majd Tomhoz vágta a párnát

- Mért mondja rám mindenki, hogy hülye vagyok? Mért gondolja ezt mindenki?? - akadt ki a srác, de mosolygott

- Tom, én nem gondolom rólad, hogy hülye vagy, de ezzel a véleményemmel egyedül állok. - mondta Ely, majd Gustival nevetésben törtek ki

- Na jó kapjátok be! - ment ki Tom az ajtón nevetve, és Georg szobája felé vette az irányt

*Georgnál*

- Héé Gmen... Bejöhetek? - kopogott Tom Georg ajtaján

- Mikor zártalak ki? - kérdezte, majd kinyitotta az ajtót, és bengedte a kint várakozó srácot

- Hmm hagy gondolkozzak... - mondta nevetve, és gondolkozó fejet vágott (ami megjegyzem Tomnál nagyon érdekes xD)

- Nos ki az a csaj aki miatt így kiöltöztél? - kérdezte, miközben lehuppant egy fotelbe

- Amanda... - mondta Georg, mosolyogva

- Nagyszerű! Nem tudom, hogy ki az, de remélem normális a csaj, mert ha nem akkor Ely leveri, mint vak a poharat... - mondta Tom

- Szerintem jól kifognak jönni egymással! - mondta meglepő nyugodtsággal, miközben leült az ágyára úgy, hogy Tommal szemben legyen.

- Nem is tudom... - mondta Tom

- Mire gondolsz? - kérdezte Georg felvont szemöldökkel

- Nehéz lesz megszokniuk, egy új családtagot... Főképp egy új "anyát" már amennyire az lesz nekik... Ely nem fog parázni miatta, hidegen hagyja, ez a mostohás ügy, de Nitától egy kicsit tartok... - gondolkozott a srác

- Nitától? Miért? Nem értelek! - nézte továbbra is Tomot Georg

- Bill szerint Nita nehezebben viselte, azt, hogy az anyja úgy bánt velük... Neki nehezebb lesz hozzászokni... - Tom

- Mióta vagy ennyire figyelmes? - kérdezte Georg felvont szemöldökkel

- Nem tudom... Ilyen hatással van rám Ely... - vondt vállat a srác mosolyogva

- Na ez szép! - mondta Georg, és nevetni kezdett.

Folyt. köv.