And forgive us our debts,

as we also have forgiven our debtors.

And lead us not into temptation,

but deliver us from the evil one.

2013. szeptember 29., vasárnap

Georg Papa Lányai 11. rész =D


Georg Papa Lányai 11. rész


- Főszerepet kaptam egy színdarabban!!!!!!!! - én, miközben ugráltam, és sikítoztam, majd letámadtam Billt
- Azta... Remélem, hogy még kapsz ilyen jó híreket, és akkor... - Bill, de Tom közbeszólt
- Kiherélééés... xD - Tom
- Igaz! - Georg
- Csak óvatosan! - Gusc.
*pár héttel később*
- Ééééés kezdés! - mondta a rendező, majd mindenki tette a dolgát, a végén pedig elérkezett a csókrész...
*műsor után*
- Jajj tök jó voltál! - jött oda Ely
- Jah... nagyon... - Bill durcisan
- Mi a baj? Nem tetszett? - mentem oda hozzá
- Milyen szenvedélyesen csókolóztál azzal a gyerekkel... - Bill
- Ne hogy már egy csók miatt így kiakadj! - én
- Egy csók... Könyörgök! - Bill tök flegmán
- Kicsim... - öleltem volna meg de ellökött magától
- Haggy békén! - Bill, majd hátatfordított, és elment
- Ely... - én
- Mivan? - Ely
- Mennyünk haza... lécci... - én, majd lassan elindultam, utánam Ely, majd a srácok
*este fent a szobámban*
- Ezt most annyira nem értem... - én
- Mit?? - Ely
- Hjajj hát Billt... Hisz ez csak egy szerep volt... - én
- Jah! - Ely, miközben bólogatni kezdett
- Nagyon bőbeszédű vagy... -.-" - én
- Jah! - Ely, miközben bólogatott tovább xD
- Tiszta értelem vagy... - én, majd felálltam
- Tudom... - Ely
- Hajj! Tudod mit? - én
- Mit? - Ely
- Jóéjt... - én, majd kinyitottam az ajtót, hogy távozni tudjon xD
- Oksy... Neked is... - Ely
- Egy értelmes mondat! Hogy sikerült? - én
- Ügyesen. - Ely, majd lelépett
*kopog*
- Ki vagy, és mit akarsz? - én, unottan
- Bill vagyok... - Bill
- Gyere be... - pattantam fel az ágyról
- Azt hittem, hogy komolyan bedobtad a durcit, és hogy nem alszol itt... - én, majd meg akartam ölelni, és adni egy puszit de elfordult tőlem
- Bill... Ezt ugye nem gondolod komolyan? - én, miközben felnéztem rá, mert alacsonyabb vagyok nála
- Figyelj... Én... - Bill
- Kicsim... Ugye nem? - én, miközben hátrálni kezdtem
- De... szakítani szeretnék veled... - Bill
- Mi?? - én
- Jól hallottad... Ezt nem bocsájtom meg neked! - Bill, majd kiment, én pedig sírva beestem az ágyba
*reggel*
- *rámöntegypohárhidegvizet* - Ely
- Héé! Ezt meg mért kellett?! - én, miközben megpróbáltam felülni
- Huuu... Már azt hittem, hogy meghaltál... - Ely
- Mivan? - én
- Nem ébredtél fel, hiába szóltam... - Ely
- Jajj ne fárassz már! - én, majd belefejeltem az Ely jóvoltából vizes párnámba xD
*pár nappal később*
- Nita! - Ely
- Miva'? - én
- Én is ezt kérdezem... Mi van veletek? - Ely
- Velünk? - én, miközben furán néztem rá
- Billel, és veled... - Ely
- Hááát... szakítottunk... - én
- MI??? - Ely
- Jól hallottad... - én
- Fogadjunk, hogy Ő mondta... - Ely
- Igen. - én
- Ez nem 100-as! - Ely
- Azt mondod...?! - ironizáltam
- Jah! - Ely
- Már megint kezded? xD - én
- Jájá! xD - Ely
- *csörögatelója* - én
- Háló? - én
*kijön Bill, és a többiek is*
- Adam... Öhm... Mit akarsz? - én (Adammel csókolóztunk a színdarabban)
- Nem... Nem vállalok másik darabot... - én
- Mert a pasim a darab miatt dobott... - én
- *megvetőpillantás* - Bill, majd elment
- Lécci többet ne hívj... - én, majd letettem
- Hova tünt Bill? - én
- *vállatvonnak* - srácok & Ely
- A francba! - én, majd bementem a szobámba
*pár órával később*
- Öhm... Ely? Te mit keresel itt? - én, mert épp Billhez indultam
- Hát... azért... Mert sejtettem, hogy ide fogsz jönni, és öhm szerettem volna, ha eljössz velem...öhm... vásárolni! - Ely xD
- ??? - én, majd be akartam nyitni Billhez, de Ely visszarántott
- Mi bajod van?! Nem megyek veled vásárolni! - én
- Na jóh! - Ely
- Mi az? Mit titkolsz? - én
- Hát öhm... - Ely
- Nem mehetsz be mert... - Ely, de abbahagyta
- *"mostmármondjad"fejetvág* - én
- Bent van egy csajjal... - Ely
- Mit csinálnak??? - én
- Szerinted?! - Ely
- *vigyorog* MEGÖLÖM!!! - én, majd be akartam rontani, de Ely ismét lefogott
- Am. kit? Billt, vagy a csajt? - Ely
- MINDKETTŐT!!! - én, de ekkor kijött Bill egy szál törölközőben, és látta, hogy sírok
- HOGY TEHETTED EZT?! - én, majd elszaladtam
*az utcán egy szál pólóban* (tél van)
- Nita? Te vagy az? - Chrisi (Christin) /egyik ismerősünk/
- Chrisi? - én
- Nita... Hogy kerültél ide?? - Chrisi
- Dobott a pasim, és kiakadtam, és leléptem... és...és... Olyan gyorsan történt minden... - én, majd ismét elkezdtem sírni
- Jólvanna... nyugi... - Chrisi
- Én épp most indultam, haza, hogy átöltözzek utána megyünk a haverokkal bulizni... Gyere velünk... - Chrisi
- Valahogy nem sok kedvem van bulizni. - én
- Nem érdekelsz! Kiverjük azt a srácot a fejedből... - Chrisi, majd a házáig rángatott
- Válassz ruhát, és öltözz... - Chrisi
- *ül,ésbambulkiafejéből* - én
- Nit! Ha nem öltözöl akkor, én öltöztetlek át... - Chrisi
*1 óra múlva a discoban, a bárpultnál*
- Tessék igyál! - Chrisi, majd elém tolt valami piát
- Nem... - én
- De! Na idd meg! - Chrisi, majd ez így folytatódott amég totál le nem itattak
*eközben "otthon"*
- Hol van Nita? - Gusc.
- Nem tudom... De aggódok érte... - Ely
- Már rég elment... Egyáltalán hova ment? - Georg
- Nem tudom... Hívtam egy csomó ismerősünket, de senki sem látta... - Ely
- Nah? Sikerült kiderítened? - Ely, miközben letámadta Tomot
- Nem... Mindenkit megkérdeztem, hogy nem-e látta az utcán, még pár fan csaj is letámadott, de semmi. - Tom
- Hjajj! - Ely, majd Tom megölelte
- Van valami hír róla? - bújt elő Bill az ajtó mögül
- *megrázzaafejét* - Ely
- Hol lehet? - Bill
*nálunk*
- Nem érzem valami jól magam... - én, Chrisinek, de már ő is eléggé be volt álva
- Jólvan akkor menj ki... - Chrisi, majd táncolt tovább
- De merre kell kimenni? - én
- Honnan tudjam?! - Chrisi
- Hjajj! - én, majd elindultam valamerre, és sikeresen kitaláltam, és kint kijött belőlem minden xD
- Nita... - Chrisi
- Haza akarok menni... - én, majd leültem a földre
- Mért? - Chrisi, miközben nekiesett a falnak, mert olyan részeg volt
- Mert látni akarom Billt!!! - én
- Ki a f*szom az a "Bill"?? - Chrisi
- A pasim! - én
- Mostmár az exed... - Chrisi, egy nevetés kíséretében
- De köcsög vagy! - én, majd megpróbáltam felállni
- Hova indulsz? Mit akarsz? - én, mert odamentem hozzá (Chrisihez)
- Haza akarok menni! - én
- Hát menjél! - Chrisi, majd ő visszament, én pedig nem messze a discotól találtam egy parkot, ott leültem, majd felhívtam Elyt
*Elyéknél*
- Nita hív! - Ely, majd miközben mindenki köré gyűlt, (még Bill is) felvette, és kihangosította
*nálam*
- Elyh! - én, sírva
- Nita... Hol vagy? Jól vagy? - Ely
- Semmi bajom... - én, még mindig sírva
- Hol vagy? - Ely
- Honnan tudjam?? - én
- Nézz körbe, és mondd el, hogy mit látsz! - Ely
- Mért? - én
- Mert elmegyek érted... - Ely
- Nem látok semmit... - én, majd felálltam, és elindultam valamerre
- Billel mivan? - én
- Semmi... Mi lenne vele? *ránézBillre* - Ely
- Mittudomén! Ott van még az a kiccsaj? - én
- Nincs... - Ely
- És Bill? Ő ott van? - én
- Öhm... *ránéz* - Ely
- *rázzaafejét* - Bill
- Nincs... - Ely
- Ne mond meg neki, de miatta akarok hazamenni... - én
- És mégis honnan?? - Ely
- Mittudom én! Valami discoból... - én
- Tudodmit... Megyünk, és megkeresünk... - Ely
- "Megyünk"? Kik? - én
- Apa, Gusc., Tom, és én - Ely
- Hé! Asszem tudom, hogy hol vagyok... - én
- Igen? Hol? - Ely
- A *találjkiegynevet* kávézótól nem messze... Oda megyek, és ott találkozunk... - én, mert a hányásnak hála kezdtem józanodni xD
- Rendben... - Ely, majd indultak is Tom kocsijához, én pedig a kávézóhoz, de egyszer csak egy fékcsikorgást lehetett hallani...
Később a kórházban ébredtem fel, majd láttam, hogy Ely mellettem ül, és fogja a kezem
- ??? - én xD
- Nita! - Ely
- Mivan? - én, miközben elég kérdően néztem rá
- Úgy örülök, hogy jól vagy! - Ely, majd megölelt
- Héé! Nem kapok levegőt! xD - én
- Jól van na! - Ely
- Ely! Bill itt van? - én
- Igen... Szerintem épp a többiek nyugtatják... - Ely
- Mert? - én
- Kettőt tippelhetsz! -.-" - Ely
- Ennyire aggódott értem? - én
- Talált sűlyedt! - Ely
- Szivassuk már meg őket! - én
- Látom, tényleg jól vagy! xD - Ely
- Jaja! xD - én
*pár percel később mikor Ely behívta a srácokat*
Ely mellém állt, megfogta a kezem, és úgy tettem, mintha elvesztettem volna minden emlékem (egyszerűbben: amnézia) xD
- Szija Nita! - srácok egyszerre
- Kik ők? Ismerem őket? - én, Elynek
- *megilyednek* *elszomorodnak* - srácok
- Igen... ő *Georgramutat* az apánk, ő *Gusc.ramutat* a fogadott bátyánk, ő *Tomramutat* a barátom... ő pedig *Billremutat*... - Ely
- Én vagyok a pasid... - Bill, mosolyogva
- Egyszóval... - én
- Ők, és én vagyunk a családod. - Ely
- Ó, mért büntet így a sors?! xD - én, majd Elyvel elkezdtünk nevetni, majd a srácoknak is leesett, hogy csak szivattuk őket
- Jajj Nita! Te csak hülyébb lehetsz, értelmesebb nem! xD - Tom
- Hééé! Ne bántsd a csajom! - Bill, majd odajött hozzám, és megfogta a kezem
- Szóval a csajod... - Gusc. mosolyogva
- Igen... Az én egyetlenem... - Bill, miközben rámnézett
- Amúgy... Mi is történt pontosan? - én
- Öhm... - Ely
- Egy részeg sofőr letért az útról, és elgázolt... - Georg
- Ahhha... - én
*4 nappal később*
- Végre itthon! - én, miközben Bill a karjaiban behozott a nappaliba
- TOM! - hallatszódott Ely hangja az emeletről
- Most meg mi van?? - Tom, nevetve
- Nyugodj le vagy kapsz egy kis hidegvizet a nyakadba! - Ely
- Amint hallom ők elvannak... - Bill
- ELY! TOM! Halkabban! Nem halljuk a TV-t!!! - Georg, és Gusc. miközben Elyék szobájának az ajtaját verték
- Amint hallom ők is... xD - én
- Jajah! xD - Bill
- Kicsim... Fogd be a füled... - én, miközben Bill lerakott
- Nem köszi... - Bill
- Hát jóh..... MEGJÖTTÜNK!!!!! - én xD
- Auu xD - Bill
- Én szóltam... - én, nevetve
- Nitaaaa! - szaladt le Ely az emeletről
- Elyyy... - szalad utána Tom
- TOM! ELY! - ... majd Georg, és Gusc. xD
- Úristen... - Bill, és én, miközben forgattuk a szemünket, majd elkezdtünk nevetni
*pár órával később fent a Billel (mostmár) közös szobánkban*
- Úgy sajnálom... - Bill
- Igen?? És mit?? - én
- Hát azt, hogy a hülyeségem miatt te szenvedtél, és hogy MIATTAM összevesztünk... - Bill
- Jajj kicsim... Nem haragszom... - én, majd megcsókoltam
- Hmm... ez most jól esett! - Bill, mosolyogva
- Kaphatok még egyet? :P - Bill, egy kaján mosoly kíséretében
- Hááát... Ha nagyon szeretnéd... - én, majd ismét megcsókoltam
- Tudod mit? Kárpótollak... - Bill
- Igen? És hogy? - én

- Hmm majd meglátod... - Bill, majd letámadt xD

2013. szeptember 27., péntek

Vágyak 15. rész =D

Halihó!

A történetből már csak 2 rész van vissza, és természetesen van 2. évad, DE az Jessie-nél van. Szóval jó sok kommentet hagyjatok neki! ;)


Vágyak 15. rész


* Nálunk *
Már fél órája az ágyon pihentünk. Még csak most van 6 óra.
- Egy hely ahol a zene véget ér. - szólaltam meg hirtelen.
- Hogy mondtad? - kérdezte Tom, hisz nem értette, mire gondolok.
- Ez az a hely, ahol a zene véget ér. - mosolyogtam.
- Nem inkább elkezdődik? - kérdezte a gitáros.
- Miért? - kérdeztem.
- Mert a TH a zene, és Billel mi voltunk először, csak utána jött a két G.
- Olyan kis önző dög vagy! - böktem meg az oldalát.
- Ez övön aluli volt! - szólt rám.
- Tom, nem vagy tisztában azzal, hogy hol van öved! - nevettem.
- Segíts benne nekem! - vigyorgott.
- Álmodban! - pusziltam meg.
- Várom, hogy aludjak. - nevetett. - Mit gondolsz a családomról?
- Tudom, hogy Bill, honnan örökölte azt, hogy ilyen aktív. - mosolyogtam.
- És honnan? - kérdezte.
- Anyukádtól. - nevettem.
- Csak boldog, hogy végre találtunk valakit. - ölelt át.
- A mosolyod anyukádé, Bill szeme is. Egyéb dologról meg nem tudok nyilatkozni. Mivel nem találkoztam apukáddal. - bújtam ki a kezei közül.
- Nem is fogsz. - húzott vissza.
- Miért? - kérdeztem.
- Őt nem érdekelte az, hogy mi van velem és Billel, miután híresek lettünk, akkor akart kapcsolatot létesíteni velünk. - magyarázta.
- Igazán adhatnál neki egy esélyt. - dőltem a mellkasának.
- Nem, ő már nem az apám. Csak a haszonra gondolt. - kezdett ideges lenni. - Hanyagoljuk a témát.
- Nem, gondolod, hogy csak akkor sikerült megtalálnia titeket? Hogy csak a fiaival akart találkozni? - kérdeztem.
- Ely, ő elhagyott minket! Nekem ő már nem jelent semmit. És itt fejezd be! - szólt rám.
- Jobb lett volna ha nem hagy el titeket és egy nem is igazi családban nőttök fel? - kezdeményeztem a veszekedést.
- Neked mióta van ebbe beleszólásod? - kiabált. - Ő már nekem senki.
- Tom most jól figyelj! - viszonoztam a hangnemet. - Te az élettől megkaptál mindent, mindent, amiről az emberek csak álmodoznak. Család, barátok, hírnév. Kell ennél több? Te kaptál két apát is. Tőlem az élet elvette, - kezdtem könnyezni. - az egyetlen embert, aki szeretett. Tudod milyen volt így felnőni? Az én szavam nem volt szent, és nem is lesz az. Egy igaz ember maradt, az Nita. Belegondoltál valaha az én helyzetembe? Boszorkánynak tartanak, mivel a boszorkányok városában születtem. Minden számomra fontos embert elvesztettem. Nagyapám meghalt 2 éves koromban, apám 4 éves koromban, nagybátyám 8 éves koromban. Nekem nincs családom, de neked van! Becsüld meg! - sírtam el a végét.
- Sssh! - ölelt meg. - Sajnálom. Gyere. - húzott az ölébe.


Órákkal később Simone jött be, hogy mikor megyünk. Rá fél órával később már a kocsiban ültünk és útra készek voltunk. Körülbelül fél óra kellett, hogy oda érjünk.
Mikor beértünk egy Jörg nevezetű ember mutatkozott be, valószínűleg sokat járnak ide vásárolni, ha bármit kiejtettem volna, én vagy Nita a számon, esküszöm megkaptuk volna. Millió egy ruhát felpróbáltunk, szeretek öltözködni, de már a végén untam. A végén egy kék ruhánál maradtam, ami pánt nélküli volt, és elég lenge. Nita egy vörös alapon feket mintákkal teli ruhát választott. Simone egy tengerzöld ruhát vett magának. Most a fiúk voltak soron, kiváncsi vagyok, hogy mutatnak majd öltönyben és nyakkendőben. Tudom, gonosz vagyok. Gordon volt a legbátrabb, ő ment be elsőnek a próba fülkébe.
- Tudtátok, hogy van egy olyan mondás, hogy nem az ember választja a ruhát, hanem a ruha az embert? - nézett végig a társaságon Jörg.
- Még soha nem hallottam. - válaszolt őszintén Nita.
- Nekünk már mondtad. - fintorgott egyet Tom.
- Én már hallottam. - feleltem.
Körülbelül egy óra múlva végeztünk, gondolom nem kell mondanom, hogy Bill húzta az időt.  Elmentünk cípőt vásárolni, mit ne mondjak, szerintem az eladó már a pokolba kívánt minket. Röpke más fél óra múlva kijöttünk onnan is. Simone, Nita és én elmentünk csináltatni egy próba sminket. Addig a fiúk leléptek valahova. A sminkesnél is körülbelül másfél órát tölthettünk. A vége fele a fiúk is befutottak.
- Hol voltatok? - kérdeztem.
- Majd meglátod! - vigyorgott Tom.
- Úgy is elmondod! - hunytam le a szemem.
- Majd rájössz! - csókolt meg.
- Blee. - nyújtottam rá a nyelvem.
- Ne nyújtogasd, mert leharapom! - figyelmeztetett.

- Szóval, hol voltatok? - szállt be Nita is.
- Majd meglátjátok! - mosolygott az énekes.
Szerda van. A csütörtökünk szabad, legalább is úgy tudom, pénteken az esküvő van, és szombat reggel megyünk haza. Ez olyan rossz. Kevesebb, mint egy hét.

* Másnap *
- Mondd már el, hogy hol voltatok! - nyaggattam Tomot.
- Nem! - válaszolt egyértelműen a srác.
- Kérlek, nem teheted meg ezt velem! - néztem rá boci szemekkel.
- Bocs, baby, de nem. - csókolt meg.
- Kérlek. - adtam neki egy szájra puszit.
- Akkor sem. - döntött a párnák közé.
- Olyan gonosz vagy! - ültem a derekára.
- Akkor elárulok egy pici részletet, ok? De utána békén hagysz! - nézett rám komolyan.
- Ok. - adtam fel.
- Szülinapodra kapsz valamit, na azt vettük meg. - felelte.
- Hárman vettétek? - húztam fel az egyik szemöldököm.
- Nem csak neked vettünk. Hanem... azt mondtam egy dolgot mondok! Csalsz! - húzott le maga mellé.
- Gondolod? - ültem fel.
- Tudom. - válaszolt, adtam neki egy puszit és kirohantam a szobából.
- Húúú, te kis.. - kelt fel.

* Billéknél *
- Bill, légysziiii!!!! - nézett könyörgően a fiúra a lány.
- NEM! - jelentette ki a srác.
- Kérlek! - folytatta eddigi teendőit.
- Elynek vettünk ajándékot! Boldog vagy? De most már fejezd be! - fordult oldalra a srác.
- Megnézhetném, Mr Levagyokszarva? - kérdezte a lány.
- Nem, mert elmondanád! - húzta magára a takarót.
- Jól van Kaulitz, ha harc hát legyen harc! - fogta meg a srác bokáját és elkezdte lehúzni az ágyról.
- Most már boldog vagy? - ült fel a srác.
- Nem. Szóval, hol van? - kérdezte újból.
- Nem fogom elmondani! - mászott vissza a srác.
- Behívom Scotty-t és halálra nyalogat. - figyelmeztette.
- Nem ijedtem meg. - felelte Bill. - Hallottad? - kérdezte a sikitásra utalva.

- Csak Ely. - legyintett Nita.

2013. szeptember 26., csütörtök

Georg Papa Lányai 10. rész =D

Halihóóóó!

Meghoztam a G.P.L. 10. részét. =) Bocsánat, hogy csak most, de sok mindent történt mostanság és eléggé le van lassulva az agyam. =(

Jó olvasást! Puszi nektek! =)

Georg Papa Lányai 10. rész


- LÁNYOK! Azonnal nyissátok ki! - Georg
- Neeeem... - Ely, és én, majd felmentünk zenét hallgatni
- *leugrálalépcsőn* Lálálá lá - Bill
- *leszaladazikreután* - Tom
- Mijezazez? O_O" - Bill
- Öhm... nemtom... - Tom, majd az ajtó felé vették az irányt
- Bill! Tom! - Georg, mikor kinyitották a srácok az ajtót
- Mivan?? - Bill & Tom miközben elég ilyedt fejet vágtak
- Hol vannak a lányok??!! - Georg
- Öhm... asszem fent... - Tom
*fent*
- Lányok nyissátok ki!!! - Georg
- Ely! Támad az ellenség! - én xD
- Ne nyisd ki! - én
- Hülye leszek kinyitni...! - Ely
- Alapból az vagy... - én, egy nagy vigyor kíséretében
- LÁNYOK! - Georg
- Nyisd ki... - adtam meg magam
- Nyisd ki te! Én még élni akarok... - Ely, egy ilyedt fej kíséretében
- Nem! Te születtél hamarabb! .... Akarom mondani, te keltél ki hamarabb xD - én
- Meddig várjak még?! - Georg
- Még 2 hétig, mert nincs időpontod, és nagyon elfoglaltak vagyunk... - én
- Hjajj! - Georg, majd feladta a harcot
*másnap*
- *óvatosankidugjákafejüketazajtónál* - Ely, és én
- Tiszta a levegő... - Ely
- Menjünk... - én, majd leosontunk a konyhába
- Khm khm... - Georg
- *lassanmegfordulnak* Szija... apa... - Ely, és én
- Szijasztok! - Georg
- Haragszol még? - Ely
- Nem... rájöttem, hogy én is voltam valaha ilyen... - Georg
- Valaha?.... Kb. úgy 2-3 évvel ezelőtt... -.-" - Ely
- *nevet* - én
- Ha ha ha... - Georg
- Na jóh... Mi leléptünk... - Ely, és én
- Hova? - Georg
- El... - Ely
- Ez nem válasz! - Georg
- Akkor úgy mondom, hogy ki a teraszra beszélgetni... -.-" - én
- Oké... - Georg
*pár órával később*
- Nyertem nyertem! - én, miközben ugráltam
- Igen, de csak 1 centivel előztél le... - Ely, miközben ezerrel vigyorgott, és elindultunk befelé
- Szijasztoook! - Bill & Tom
- Szijasztoook! - Ely & én, majd adtunk a srácoknak egy-egy csókot
- Csocsi gyerekek, mentem interjúra... - Gusc., majd az erkélynél akart távozni....
*puff*
- Áááááúúúú... - Gusc.
- Ezzel meg mi történt? - Tom
- Elmerült a nyáltengerben... xD - Ely
- ??? - srácok
- Köpködő versenyt tartottunk... - én
- Mi ez a csúszós ízé??? - kiabált be kintről Gusc.
- Öhm - Ely
- Ne akard tudni... xD - én
- Jobb lenne, ha átöltöznél... - Bill
- Egyet értek! - Tom
- Jééé! Egyet értessz velem??? - Bill
- Jah. - Tom
- Azta... ezt is megéltem... - Bill, miközben egy "azta ez de nagy csoda" fejet vágott xD
- De dinka vagy... xD - Ely, és én
*pár nappal később reggel*
- *ásít* - Ely
- Mivan? - Tom kómásan
- *ásít* - Ely
- Értem... - Tom
- Jóóóóreggelt! - Bill, miközben szokásához híven leugrált a lépcsőn
- *ránéznek* - Ely, és Tom
- Mivan?? - Bill, mikzben egy pillanatra megállt
- *bámulják* Semmi... - Ely & Tom
- Okééés... - Bill, majd ugrált tovább xD
- *visszapattog xD* Nita hol van? - Bill
- Honnan... - Ely
- Tudjam... - fejezte be Tom
- Szíííííjasztoook! - értem be, a házba xD
- Hol voltál? - Ely, Tom, & Bill
- Megsétáltattam Gugut! - én
- Faterék hol vannak? - én
- Kik? - Bill
- Georg, és Gusti... - én, egy szemforgatás kíséretében
- Sziasztok! - Georg, és Gusc.
- Csocsíííí! - én
- Mi a baj Gugu? - én, miközben ránéztem a fenekét fájlaló Gusc.ra
- Fáj a s*ggem... xD - Gusc.
- Mitől? - én
- Fúúúújj muszály ezeket megkérdezned tőle?! - Ely & Tom
- Igen! - én, miközbe rájuk néztem
- A múltkori eséstől... - Gusc.
- Ahhham... - én
- De mi volt az?? - Gusc.
- Szerintem addig jobb amég nem tudod! - Ely
- Na jóh... Úgysem mondjátok el... Igaz? - Gusc.
- Talált sűlyedt! xD - Ely, és én
- Mennyünk már el valahova... - Ely
- Oké... és hova? - Georg
- Öhm... Nem tudom... - Ely
- Mit szólnátok az állatkerthez? - Gusc.
- Ilyenkor?? Hisz odakint szakad a hó! - Bill
- Éééés?? - én
- Mit és?? - Bill
- Nem csak kint vannak állatok... -.-" - én
- Igaz! Itt is van pár darab... - Ely, miközben végignézett a srácokon xD
- Heheh... xD - én
- Ha ha ha... -.-" - srácok
*kint az utcán úton az állatkert felé*
- Wááá de hideg van! - nyafogott szokásához híven Bill
- Jajj kicsim... - én, majd magamhoz öleltem
- Mondtam, hogy jól öltözz fel, de hallgatsz is rám... -.-" - én
- Jólvanna... - Bill egy halvány mosoly kíséretében
- *sikít* Melyik kis köcsög volt ez?? - én, miközben lassan hátrafordultam, ugyanis valaki hátba dobott egy hógolyóval
- *tesziazártatlant* Lááá lá lálá láá... - Ely
- Na ezt még visszakapod! - én, majd elkezdtünk hógolyózni, amibe később a többiek is beszálltak xD
*az állatkertben*
- Jujj nézd! Ott van Bill! - Tom, miközben egy oroszlánra mutatott xD
- *szakadnakanevetéstől* - Georg, Gusc., Ely, Tom, én
- Csezd meg! -.-" - Bill
- Tényleg hasonlít rád... xD - Ely
- A sörényetek... vagyis a hajatok xD - Georg
*pár percel később*
- Jézusom! Tom! Hogy kerültél oda?! Tarts ki! - Bill, miközben a majmokkal társalgott a ketrecnél, majd ránézett Tomra
- Jajj Tom... Hogy te itt vagy... Összekevertelek vele *ártatlanulazegyikmajomramutat* xD - Bill
- Háháháhá xD - én
- Kössz tesa... -.-" - Tom
- Szívesen! - Bill, miközben ezerrel vigyorgott
- Néééézd! Jujj de szép kígyók! - Ely, és én
- *ártatlankiskutyapillantássalnéznekGeorgra* Apa... - Ely, és én
- Eszetekbe ne jusson! - Georg
- Léccíííí! Léccikeh^^... - Ely, és én
- Nem! Nem hozhattok haza egy kígyót sem! - Georg
- *idegesek* Hjajj... *hatásszünet* Hmm... *egyrejobbanmosolyognak* - Ely, és én
- Eszetekbe se jusson! Még az se jusson eszetekbe, hogy eszetekbe juthatna! - Georg
- Miva'? - Bill, Tom, és Gusc.
- Csórni akarnak egy kígyót... - Georg meglepő nyugodtsággal
- Ahhhha... - Bill, Tom, és Gusc.
- Honnan tudtad?? - Ely, és én totál ledöbbenve
- Onnan, hogy ismerlek titeket már egy kis ideje... -.-" - Georg
- Kössz... -.-" - Ely, és én
- Húúú de útálom a kígyókat! - a srácok egyszerre
*hazafeleúton*
- *sóhajt* - Ely, és én
- Mi az? - Bill
- Semmi, csak... fáradt vagyok, de nem akarok aludni... - én
- Neked is ez a bajod? - Tom, Elynek
- Naggyából... - Ely
- Van ez ellen egy nagyszerű ötletem! - Bill, és Tom egyszerre
- Ajánlom, hogy ne AZ legyen! - Georg xD
- Hát öhm... - Bill
- Most mért?! Már úgysem szüzek... - Tom, de ahogy ezt kimondta Georg szemei vérben forogtak xD
- *oldalbabökiTomot* Khm *gyilkospillantás* - Ely
- Gondolom... - mentette ki magát Tom
- Na azért! Különben kiheréltelek volna... - Georg
- Heheh xD - Ely, és én
*otthon filmnézés közben*
- Hozok egy üdítőt... Ti is kértek? - én, miközben felálltam, és az ajtó felé vettem az irányt
- Naná, hogy kérünk! - mindenki egyszerre
- *elindullefeléalépcsőn* - én
*elmegyazáram* xD
- *sikít* Ááááh! *puff* *puff* *puff* *puff* *csatt* *puff* *PUFF* *nyöszörögés* Auh... - én xD
- Hugíííí! Egyben vaaaaaaa *sikít* - Ely, miközben kiszaladt, és sikeresen ő is lezúgott a lépcsőn
- Csajóóóóóók - srácok, majd egymás után ők is lezúgtak a lépcsőn egyenesen ránk...
*visszajönazáram*
- *nyöszörög* - én, mert a "kupac" alján voltam
- Húúúú! Király volt! Még egyszer!!! - örvendezett Tom
- *valakitlábbarug* - én
- Áúú! Ki volt ez?? - Georg
- Bocs Gmen... Nem téged céloztalak... - én, miközben tovább szenvedtem
- Akkor meg kit? - Georg
- Tomot... - én
- Mért? - Ely
- Az előbbi nagy öröméért... -.-" - én
- Jah... Rugd lábba helyettem is... lécci... xD - Ely
- Oksy... Meglesz, ha megtalálom az ő lábát... - én
- Balra a második... - Gusc. aki a kupac tetején volt de b*szott leszállni rólunk xD
- Köszi... De... Melyik ballra? xD - én
- Erre? *oldalbarugvalakit* - én
- Aúúúúh... Kicsim... Ez én voltam... - szenvedett a rugásomttól Bill
- Jujj xD Bocsi szivem... Nem téged céloztalak... - én
- *seggberugvalakit* - én
- Hééé! Ez fájt! - kezdett el nyafogni Tom
- Talált! - Ely, és én
*fent az emeleten Billnél*
- Nem vagy fáradt? - Bill, miközben már az ágyában feküdt
- Még nem... De te aludj csak... - én, majd adtam egy puszit a pofijára
- Héé ez nem ér... - rántott vissza
- Mi nem ér? - én, egy mosoly kíséretében
- Csók nélkül elmenni... - Bill, majd megcsókolt
- Hjajj! Mostmár aludj! xD - én
- Értettem kapitány! - Bill
*Elyéknél Tom szobályában*
- Tom! - Ely
- Naaaaah... - Tom, miközben nagy bociszemeket meresztett Elyre
- Ne is álmodj róla! Jusson eszedbe a kiherélés... - Ely, majd adott Tom szájára egy puszit, és kiment
- ELY! - Tom
- Jézusom mivan?? - szaladt vissza hozzá, mert azt hitte, hogy valami baj történt
- Ne haggy már itt... - Tom
- Jajj Tom... - Ely, majd kiment
- Nemáááár! - nyafogott Tom
*fent a szobámban*
- Szét unom az agyam! Csináljunk már valamit! - Ely
- *alattomos,éssunyimosoly* - én
- Na ez király lesz... - Ely, mert már jól ismer engem
*reggel*
- 5, 4, 3, 2, 1, - Ely, és én
- *sikítanak* - srácok
- ELIZABETH JESSICA CHRISTINE LYNN SNEIDER LISTING, ÉS AMINA KIRA TIFANY ANITA SNEIDER LISTING!!! - üvöltöztek a srácok
- Nyugi... Az csak vizisikló... Tök ártalmatlan... - Ely, és én, nevetve
- LÁNYOK! - üvöltöztek tovább
- Megyünk már... - Ely, és én
- Kicsim haladj ennek tetszik az én "kígyóm"!!! - Tom ilyedten
- *szakadnakanevetéstől* - Ely, és én, majd felmentünk, és kihoztuk a kis "kedvenceinket"
*35 percel később*
- *szídnak* - srácok
*25 percel később*
- Nah! Remélem megértettétek! - Georg
- Hjajj... Befejeztétek mostmár a leordításunkat? - Ely, és én, mert csak most jutottunk szóhoz, ugyanis eddig csak szídtak minket xD
- *gyilkospillantás* - srácok
- Apucíííííí *ártatlankiskutyapillantás* - Ely, és én
- Ne! Ne! Lányok ne! Ne nézzetek így ráááám... - Georg
- Apuuuuuu... - folytattuk tovább
- Hjajj... Mennyetek... Nincs bünti... - Georg
- Köszíííííh apu... Szeretünk... Pá... - Ely & én, majd leléptünk
- Hééé! - srácok egyszerre
*este a "családi" beszélgetés közepén xD*
- JÉZUSOM! - mindenki, mert megcsörrent a telóm
- Nyugi veszemmár! - én, majd felvettem
*pár percel később*
- *sikít* Ááááááh! - én
- Mivan? - srácok & Ely

2013. szeptember 23., hétfő

Vágyak 14. rész =D

A történetből még 3 rész van vissza. :) Ha szeretnétek a 2. évadot olvasni, akkor ne fogjátok magatokat vissza a kommentekkel. ;)

Vágyak 14. rész


- Szóval, meséltek? - nézett ránk Simone.
- Mégis mit? - kérdeztem.
- Ezt, az egész dolgot. Hogy találkoztatok, meg hasonlókat. - mondta el a gondolatát.
- Még 2007-ben elkezdtem írni egy történetet, a Georg papa lányai-t. Ugyebár, fanok vagyunk, és sokan írnak ilyen történeteket, ezért hát, elkapott minket is a történet írás. - nézett rám Nita, miközben mesélt. - Ez a történet életem második írása. Jelenleg már a második évad végét írom. Egyszer, amikor Elyéknél voltam, néztünk régi játékokat. Volt egy tarzan figura. Ely, egyből rávágta, hogy ez Tom. - mosolyognom kellett az emlékeket hallva. - Volt egy másik babának ilyen nagy ruhái. Felöltöztettük Tomot, majd jobban elkezdtünk keresgélni, és minden féle hülyeséget csináltunk. Ely, egyszer megszólalt, ezt el kéne küldeni a TH-soknak, mert videóra vettük ezt. Majd sok beszélgetés utána, megbeszéltük, hogy elküldjük a Georg papa lányai-t. Ő fordítja angolra, én németre. Több kevesebb szerencsével sikerült.
- Amikor úgy láttam, hogy itt le lehet zárni egy fejezetet. Elküldtem az angol verziót Nitának. - folytattam. - Ő pár nap múlva visszaküldte a német fordítást. Nem néztem át. Bíztam benne, hogy jól csinálta. Ezért csináltam egy külön mail fiókot, hogy ez csak a TH-nak van fenntartva. Mindennap legalább egyszer megnéztem, hogy nem írtak-e. Nita mindig azt hajtogatta, hogy ugyan miért fárasztom magam, úgy se fognak írni.Több hónap telt el. És az egyik héten válasz jött. Azt a boldogságot, leírni nem lehet, amit akkor éreztem. Majd küldtünk még egy adag történetet. Erre is jött válasz. Majd egyre sűrűbben jöttek a válasz levelek. Volt olyan, hogy nem küldtem történetet, csak néhány kérdést. Majd eljutottunk, addig , hogy kérhettem egy MSN - címet. Ők megadták. Majd Nitával közöltem. Ő majd kiugrott a bőréből, amikor ők felléptek, mi konferancia beszélgetést, csináltunk. Majd megkérdezték, hogy a nyári szünetből, nem töltenénk-e velük valamennyi időt. Én azt írtam beszélek a szülőmmel. Anya azt mondta, csak ha Nita is megy. Őt nem akarták elengedni. A szüleink beszéltek. Mivel Nitát csak egy hétre engedték, ezért engem is. És itt a vége. - fejeztem be.
- Szép kis történet. - mondta Simone.
- Az, csak kár, hogy nem mi írjuk. - válaszolt Nita.
- Miért mit írnál át? - kérdezte Bill.
- Mondjuk az ide vezető utat. - feleltem Nita helyett.
- Miért? - kapcsolódott be a beszélgetésbe Simone.
- Mert nem mondták el, hogy hova megyünk, de te elszóltad magad, hogy valami esküvőre. Már csak az a kérdés, hogy kiére. - válaszoltam.
- Esküvőre? - lepődött meg Nita.
- Jah. - forgattam a szemem.
- Jó reggelt. - ébredt fel Gordon. Hisz reggel volt mire odaértünk.
- Jó reggelt. - feleltük kórusban.
- Gondolom, ti vagytok Ely és Nita. - ült le egy kávé társaságában.
- Igen. - válaszoltam.
- Mikor érkeztetek? - kérdezett újból.
- Körülbelül egy órája. - válaszolta Nita.
- Mikor fogtok készülődni? - érdeklődött.
- Készülődni, hova? - értetlenkedtem.
- Tudjátok, vásárolni. - mutogatott.
- Vásárolni? - kérdezte Nita. – Könyörgöm, valaki mondja már el, hogy miért vagyunk itt!
- Pénteken egy esküvőre fogunk menni. És mivel farmerok vannak az utazó táskákban szerintem, ezért el kell menni vásárolni valami normális ruhát, amiben megjelenhettek. - magyarázta el Bill.
- Valaki lőjjön le! - hajtottam hátra a fejem.
- A vizipiszollyal? - kérdezte.
- Hehe…- válaszoltam. - És mikor megyünk vásárolni? - kérdeztem.
- Ha pihentetek meg aludtatok. Meg amit akartok, de még ma el kéne menni. - Simone.
- Rendben. - válaszoltunk Nitával.
- Tudtok valamilyen hangszeren játszani? - kérdezte a kómás Gordon.
- Nem. - válaszoltam.
- Én sem. - válaszolt Nita. - De Elyről tudnék mit mesélni.
- Akkor én is rólad! - háborodtam fel.
- Na, egyenként! - nézett Nitára Gordon.
- Zongorázni és gitározni próbáltam, RÉGEN! - emelte ki a szót.
- 3 hangszeren tanítottak játszani, de egyik se jött be szóval befejeztem. - rövidítettem a történetet.
- És meg tudhatom, hogy melyik volt az a három? - érdeklődött Gordon.
- Nem! - válaszoltam.
- Rendben. Úgyis megtudom. - nevetett.
- Rendben. - dőltem hátra, karba tett kézzel.
- Gyere, menjünk aludni. - húzott ki Tom.
- Aludni? - kérdeztem a szobájában.
- Ha más terved van szívesen fogadom azt is. - csókolt meg.
- Megint nem egyre gondolunk. - ültem le az ágyra.
- Igen? De kár. Milyen hangszeren tanultál? - ültetett az ölébe.
- Milyet nézel ki belőlem? - érdeklődtem.
- Mondjuk egy gitárt.. - találgatott.
- Milyet? Basszus vagy elektronikus? - kérdeztem nagy vigyorral.
- Óh, hogy ez is kérdés. Hm.. legyen elektronikus. - vigyorgott.
- Részben jó. - döntöttem hátra.
- Mi az, hogy részben? - terült szét egy mosoly az arcán.
- Basszuson, csak egy két hangot próbáltam, de elektronikuson többet tudok, és mivel számoljuk a basszust, akkor négy hangszer. - csókoltam meg.
- Hm... akkor legyen a második vagyis harmadik a zongora. - feltételezett.
- Szintetizátor. Szóval elfogadom a tippet. De a negyedikre soha nem fogsz rájönni. - nevettem.
- Hm.. a dobolást nem nézem ki belőled. - fogta meg a felkarom. - Nos vónós hangszerhez el se tudlak képzelni. Szóval passz.
- Ígérd meg, hogy nem fogsz nevetni! - figyelmeztettem a gitárost.
- Hallgatlak! - kulcsolta össze a kezünket.
- DJ pult. - néztem rá komolyan.
- Komolyan? - nézett rám.
- Ennél komolyabb nem is lehetnék.
- Szóval a csajom, egy DJ. - vigyorgott.
- Ne vigyorogj! - böktem meg a hasát.
- Jól van Ely, ha harc hát legyen harc. - rántott le maga mellé, és elkezdett csikizni, de Scotty megmentett mivel elkezdte Tom arcát nyalogatni.
- Imádlak Scotty. - erre mondatra hozzám fordult és én voltam a következő áldozat. - Fújj, meggondoltam magam, gyűlöllek. - takartam el az arcomat.
- Bocs, Scotty, ő az enyém! - húzta le rólam a kutyát.
- Te csak azt hiszed. - vigyorogtam. - Na jó, inkább megfürdök. Jah, és mire visszaértem tüntesd el Scotty-t!

Fél óra múlva, kijöttem. Hajat törölgetve mentem be Tomhoz, nem is vett észre, gitározott. Halkan mögé másztam, és átöleltem.
- Azt, hittem belefulladtál a vízbe. - mosolygott.
- Csalódást kell, hogy okozzak, élek. - pusziltam meg.
- Mutass valamit! - fogta meg az alkarom, hisz már indulni akartam, hogy valamit kezdjek a hajammal.
- Ezt, hogy érted? - kérdeztem.
- Mutass valamit, segítek! Na, kérlek! - nézett rám azokkal a nagy szemeivel.
- Csak egy dalt, és utána békén hagysz. - mondtam.
- Oké, tessék. - nyújtotta át a gitárt. Kihúztam az erősítőből. - Hey! - szólt rám.
- Nem mondtál feltételeket. - nevettem.
- Dugd vissza! - szólt rám.
- Majd, de most Sssh. - kezdtem el játszani. Nitával tavaly nyáron a TH után, összehoztunk egy dalt. Ezt játszottam Kaulitznak.
- Ezt nem ismerem. Ki az előadója? - feküdt az ágyon Tom. - Amúgy szép dal volt. Kiváncsi lennék a szövegére.
- Ne is gondolj arra, hogy énekelni fogok. - néztem rá csúnyán.

* Nitáéknál *
- Gyere. - húzta Bill Nitát a ház belsejébe, a szobájába.
- Mi az? - kérdezte Nita.
- Mutatok valamit. - nyúlt a szekrény tetejéhez.
- Oh, kiváncsi vagyok. - nevetett a lány.
- Itt is van. - húzott le Bill valami nagyon poros dolgot a szekrény tetejéről. - Amikor kicsi voltam, nagyon szerettem. - törölte le.
- Voltál valaha kicsi? - nézett bugyután a lány.
- Amikor fiatalabb voltam! - javította ki.
Egy szintetizátort halászott elő az énekes, valahonnan a múltjából.
- Játsz valamit! - kérlelte.

A két dallam egyszerre csendült fel a házban.